Saeko Háza

saeko

Vélemény, hozzászólás?

69 hozzászólás érkezett az alábbi témában: “Saeko Háza

  1. Saeko: Megtámadni? … Mégis mi történt? -Kérdeztem aggódva.- Pihenj Elion… felszakad a seb… -Mondtam neki aggódóan megtámasztva finoman a sebénél a karján, hogy a seb ne szakadjon fel. Észre sem vettem, hogy amíg én aggódta Elionért Donna már el is ment össze pakolni. Ő volt az engedelmesebb kettönk közül.-
    Donna: Nincs már annyi erőd, hogy harcolj… Nekem van, de neked nincs… -Mondta Donna miközben már jött is egy csomaggal. Donna egy kedvenc képességét alkalmazva, oda lépett és megcsókolta Eliont ezzel terítve a képességét a testében és begyógyította a sebeit. Ez kicsit elvett az erejéből, de azért nem olyan sokat. Elion jó alany volt.- Azt tesszük amit mondasz… -Mondta Donna. Saekonak láthatóan ez nem tetszett, hiszen így már nagyon aggódott Teemoért.-

    Elion: az most ne érdekeljen Saeko!… Készülj mert elmegyünk.. *jelentette ki ellentmondást nem tűrve. Látta h Donna már el is ment és legalább ennek örült. Nem foglalkozott a sérülessel meg azzal sem h felszakadt e vagy sem csak az érdekelte h minél hamarabb elvigye onnan a lányokat. Lepetten nézett a lányra mikor megcsókolta és az még inkább meglepte h utána jobban is lett. Halkan szusszant fel és pillantott egyikről a másikra* mondom… Van még 3 percetek az indulásig… Nem tudom mennyi időt tud szerezni nekünk… Csak egy esélyünk van ne pazaroljuk el úgy h gyerünk!…

    Saeko: Rendben! … Induljunk… -Mondtam felállva, Elionnak már nem volt sebe, így könnyebben engedelmeskedtem.- Érdekel… az egy dolog, hogy most hagyom, hogy te vezess… -Mondtam neki, készen álltam az útra, bár nem tudom mire készült Elion.-
    Donna: Csak aggódik… -Mondta Donna Elionnak, arra utalva, hogy újabban a személyisége teljesen egy terhes nőévé lett, ergo nem kell mindent felvenni.- Követünk Elion. -Mondta a lány.- Saekonak segítenünk kell majd, csökkent a teherbírása… -Mutatott a lány Saeko hasára, ami már látszott.- Bízunk benned…

    Elion: ne haragudj meg rám Saeko de jelen pillanatban a hormon tultengeses hiszti hiányzik a legkevésbé… tudom h csak aggodsz és ijesztő ez az egész de azért vagyok itt h ne legyen bajotok…úgy hogy nincs duma… Csak gyertek… *Mögött egyszerre mind a kettőnek majd megfogta a a táskát és egy kis tárgyat szedett elő a ruhából annak segítségével nyitott egy átjárót* gyerünk befele…

    Donna: -Saeko ezzel egyetértve ezt szó nélkül hagyta, és inkább bement abba az átjáróba amit Elion nyitott.- Nagyon aggódik… terhesen, megváltozott képességekkel máshogy áll hozzá egy ember. -Mondta Donna mosolyogva, majd mielőtt belépett volna megölelte Eliont, majd elengedte és belépett az átjáróba. Nem tudták hová kerülnek, de bíztak Elionban, így gond nélkül mentek be az átjáróba, bár Saeko aggódott, mindenkiért, de főképp Teemoért, aki most nem volt velük, és nem is tudta hol van. Folyton dolgozott az agya, hogyan segíthetne neki, nekik.-

  2. Teemo:
    Távozásuk óta bő három hónap is eltelt. Eleinte nem volt semmi különösebb gond de így h tudta mi fog történni próbálta elvarrni a szálakat h a későbbiekben ne legyen gondjuk viszont ez visszafelé sült el. A vadászok rájöttek a lányra és fél akartak használni h bele csalják csapdába a két sárkányt. Viszont ez a kis ötletekre rájöttek és még idejében érték utol őket majd keveredtek velük csatába. Teemo nagy sárkány alakban próbálta megakadályozni a többi tisztaveru sárkányt de nem ment olyan könnyen. Egy idő után már baratjanak is vad állati alakot adott h segítsen neki de még így is kevésnek bizonyultak. Nem hagyhatta h oda jussanak így kénytelen volt a különleges képességét bevetni. Egy pillanatra megállította maguk körül az időt és emberi formában küldte az barátját az általa megnyitott átjárón majd be is zárta utána*
    Elion: * nem tetszett neki az ötlet h ott hagyja a másikat de muszáj volt figyelmeztetnie a két lányt. Az átjárón konkrétan úgy esett át aminek köszönhetően a kertben landolt.*… Francba… *Morgott miközben lassan tapaszkodott fel. Több sebből is vérzett és de az egyáltalán nem érdekelte. Felkarjat kénytelen volt a használható kezével elszóritani amíg az vmennyire begyogyul. Fel emelte izzó szemeit az épület irányába*…. Saeko!!…Donna!!… Hol vagytok???!! …

    Saeko:
    Az eltelt idő alatt a hasam már kissé látszani kezdett, aminek Donna örült jobban, folyton simogatott és még dorombolt is a hasamnak. Sokat segített, de még azért én is képes voltam mindent megcsinálni, bár egyre óvatosabb voltam. Elintéztem a helyettest, aki majd ügyel a dolgokra helyettem. Minden rendben is volt azon a vonalon. Viszont Teemo és Elion miatt igen csak aggódtunk hiszen már három hónapja nem volt hírünk róluk. Donna miatt is aggódtam igazából, mert ő még jobban aggódott Elion miatt, de aggódalmai ellenére tapotat sem mozdult mellőlem. Éppen takarítottunk, amikor hirtelen furcsa hangra kaptam fel a fejem, mire levegőt vettem volna, már Donna el is tűnt mellőlem. Nekem is ismerős volt az illat, de a vér illata ami keveredett vele aggasztó volt. Donna viszont azonosította az illatot.-
    Donna: -A kert felé vezető ajtó hirtelen vágódott ki, ahogy a lány kirobbant rajta. A hangot már az ajtó felé tartva azonosította, de a vérszag miatt teljesen kiakadt. Mikor kilépett autómatikusan csukta az ajtót maga után Saeko védelme miatt, amit egy pajzs is segített. Meglátva Eliont majd rá tört a zokogás.- Elion! -Sietett oda hozzá és rögtön vérző sebére tette kezét, azonnal elkezdte begyógyítani, ami sikerült is neki. Mikor begyógyult a seb, körbe pillantott gyanakvóan a kerten, és megölelte a sárkányt.- Minden rendben lesz… -Mondta aggódva, majd beteleportált a házba, egy apró trükkel. Saeko majd elájult, mikor meglátta Eliont és azonnal erősen aggódni kezdett Teemoért. Rögtön elláták Eliont a kanapéra fektetve.- Mi történt? -Kérdezte aggódva Donna, miközben Saeko Elion sebeit mosta ki.-

    Elion: * halkan sóhajtott fel amint látta h a lány kirohant hozzá.* Hagyd Donna… Most ne velem foglalkozz… *Mordult fel néha kissé szaggatva veve a levegőt. Eleinte hagyta h a két lány foglalkozzon vele de eszébe jutott az amivel a másik megbízta* majd később elmondom részletesen… Egyenlőre legyen elég annyi h meg akartak támadni titeket… De megakadályoztuk… * Ült fel a kanapén* Teemo feltartja őket h legyen időnk… de most szedjetek össze a cuccaitokat… Csak ami kell de gyorsan… Nem maradhatunk itt…. Veszélyes…

  3. Teemo: *érdeklődve nézte a másikat miközben leült az szekre. Nem szakította félbe a mondandóját nyugodtan hallgatta vegig. Kissé elkomolyodott borostyán szemei. Elhallgatott egy darabig és úgy furkeszte* érdekes elgondolás hogy pont a maffia segítségével szüntesd meg a bűnözést… Lehet csökkenteni de teljesen kiirtani nem hiszem hisz elég egy rossz indulatu személy hogy baj legyen….*figyelte*… így legalább már érthető a csaladhoz való viszonyulásod… *Sóhajtott fel folyamatosan kattogtak nála a fogaskerekek végül oda nyúlt és kezének megfogja huzta az ölébe* nincs mért aggodnod mert lesz is apja… Most sajnos tényleg mennünk kell mert így is sokáig voltunk és a nyakunkon vannak… De meg fogom oldani és visszajövök hozzád… Hozzátok..
    Elion: *lassan pillantott rá a lányra ahogy a nyakába akaszkodott* így már világos hogy mert bujsz ennyire *mosolyodott el megsimogatva arcát. Elvigyorodott nézet a másik kettő felé* na ez a helyes beszéd!

    Saeko: -Ahogy az ölébe húzott elmosolyodtam. Örömmel hallgattam a szavait.- Rendben… várunk vissza. -Mosolyogtam rá, majd Donnáról példát véve oda bújtam Teemohoz, nem is volt olyan rossz érzés, sőt egészen jó.- Vigyázzatok magatokra.- Egyébként… bosszút esküdtem, ezért kötöttem alkut is… az a csoport akik rajtunk ütöttek… egy kivételével mind halott… az az egy pedig már nem menekülhet előlem bármeddig is bujkál és bárhol is legyen… -Mondtam.- Menjetek… csak vigyázzatok magatokra. -Mosolyogtam, már nyugodtan.-
    Donna: -Csak ragaszkodóan dorombolt és a simogatásra megpuszilta Elion arcát.- Nagyon vigyázzatok magatokra… -Dorombolta aggódóan a lány és a nyakába bújt dorombolva.-

    Teemo: * elmosolyodott és megcirogatta oldalát.* Azt majd megoldjuk de most lehetőleg agadra koncentrálj ne arra az alakra…. Persze… Vigyázunk de ti is… Lehetőleg idegeneket kerüljetek mert nem hiszem tudni ki akarhat ártani…
    Elion: *elvigyorodott majd határozott mozdulattal rantotta ölébe és csokolt meg* nem lesz gond de most már tényleg ideje indulni *simogatta meg majd elengedte és alakot váltva mászott fel gazdája nyakába. Megkarmolaszta arcát mire ő is eleresztett e a másikat és felállt*

    Saeko: Rendben.,, Vigyázunk. -Mosolyogtam rá, majd felkeltem, amikor Elion Teemo nyakába mászott újra sárkányként. Donna viszonozta Elion csókját és sóhajtott, ahogy Elion ismét sárkány alakban Teemo nyakába mászott. Szomorkásan figyelte a két sárkányt, aztán hozzám jött és bújva megölelt a hasamat védve ismét. Miután minden rendben volt és elindultak, Donna elég nehezen engedte el Elion, én sem szívesen Teemot, de mind kettőnknek a hasamban lévő fejlődő új élet vonta el a figyelmét. Elköszöntünk, de azért volt bennem kétely.-

  4. Donna: -Kicsit megrezzent mikor Elion rászólt és elcsendesedett és figyelte őket.-
    Saeko: Elion nyugodj meg. Semmi baj. -Mondtam Elionnak.- Ne veszekedjetek… Nekem is van még dolgom, mert biztosítanom kell egy helyettest… magam helyett. -Mondtam a fiúknak.- Donna itt van velem… ő segít nekem. Nektek pedig dolgotok van. -Mosolyodtam el.-

    Teemo: nem veszekszünk… Az nem ilyen … *sohajtott fel majd lassan pillantott rá a lányra* miféle helyettestől beszélsz te?…
    Elion: *hangosan mordult fel csak* ezt majd mi lerendezzuk egymás között ne aggódj… *Morgott majd a mellette lévő re nézett* bocsánat.. nem akartalak megijeszteni

    Saeko: -Reflexből Donnára pillantottam, majd Teemora.- Nem biztos hogy tudni akarod… de én egy Amerikai szervezet vezetője vagyok… van helyetesem, készültem arra az eshetőségre ha meghalok legyen aki ideiglenesen átveszi a helyem… de más okból fogom most a helyemre állítani. -Mondtam neki.-
    Donna: Semmi baj… te vagy a hím sárkány… -Bújt oda és dorombolt.- Nem ijedtem meg, csak láttam hogy jobb ha nem szólok. -Mondta édesen.-

    Teemo: *érdeklődve figyelte* hogy mi? … Miféle amerikai szervezet vezetője? Ilyesmiről én még nem hallottam…
    Elion: ezt jól láttad… Lesz mert megmosnom ennek a hülyének a fejét -.-… ekkora egy barmot de komolyan.. *nézte hosszan de fél szemmel meg füllel hallgatta a másik kettőt*

    Saeko: -Sóhajtva néztem rá a kérdését hallva.- Ülj le Teemo… -Mondtam neki, és le is ültettem. Eközben Donna is leültette Eliont határozott kiscicaként, majd hátulról átölelte és lágyan, halkan dorombolt neki.- Kezdem a legelején… A családom Bostonban élt. Én és a húgom ott is születtünk. Csendesen éltünk és mindenkin segítettünk akin tudtunk, így neveltek a szüleim és ők is ilyenek voltak. Egyszer az egyik férfi szerelmes lett anyába, akinek szóba sem jöhetett, mert ő szerette a férjét és a gyerekeit. A húgommal mindig is közeli és mély kapcsolatunk volt. Amikor a helyi maffia vadászainak ez a férfi bejelentette, hogy mi nem emberek vagyunk, rajtunk ütöttek. Meg akartam védeni a húgom, hiszen ő volt a fiatalabb, azt akartam, hogy többet éljen… de ő úgy döntött, hogy nekem ad lehetőséget és kilökött az ablakon. El tudtam bújni így megmenekültem… -Mondtam elkomolyodva.- 3 succubus talált rám és ők segítettek nekem. Edzettek, neveltek és erőt adtak, így évekig szőtt tervemet egy nap győzelemre vittem és átvettem a helyi maffia vezetését… -Sóhajtottam.- Én vagyok a Bostoni maffia feje… -Mondtam ránézve.- Ez az a munka, amit “mozgalmasnak” neveztem… -Mondtam.- Amerika nagy részének maffiái az én irányításom alatt vannak, Spanyol, Olasz maffia a szövetségesem és nem állok meg. A családom a maffia áldozata lett, így megesküdtem, hogy elpusztítom. Tudom, hogy véget nem érő harc, de át fogom venni a hatalmat az alvilág felett és kivonom az emberek életéből… Amióta terjeszkedni kezdtem Zefrina néven, azóta csökkenni kezdett a bűnözés is azokon a területeken. Egy keresztúti démon révén alkut kötöttem magával Sátánnal, így halálom esetén egy év múlva démonként újjá születve térek vissza… ezért mondtam hogy nem kell emiatt aggódnod… meg fogom védeni és nem kell majd félnie… azt akartam, hogy legyen apja, és az apjának legyen gyermeke… egyébként… én éppen így születtem… egy elveszített fonal eredménye vagyok… a húgom már nem… -Mosolyodtam el kicsit és vártam az ítéletére.- Donna szülei jó barátaim voltak, Donna azért kerülhetett hozzám, mert az anyja utolsó erejéből hozzám teleportálta… így ő megmenekült… Ezért olyan ragaszkodó… -Mondtam.-
    Donna: -Átölelve hátulról dorombolt neki lágyan és halkan, nem akarta elengedni. Macska füleihez ezúttal sárkány farka párosult, amely a széket, amin Elion ült körbe fonta a földön.-

  5. Saeko: -Elmosolyodtam rájuk nézve, főleg Elion szavait hallva a ragyogásról. Ekkor Donna megtette azt amit macska ösztönei súgtak neki, miután szimatolt, oda jött és hozzám bújt a hasam óvóan ölelve, dorombolva. Én is megöleltem Donnát.- Fel vagy élénkülve kiscicám… -Mosolyogtam Donnára.- Igen…. történt egy kis málőr… és… Teemo kicsit aggódik. De semmi komoly baj nincs. -Mondtam Eilonnak.- Terhes lettem. -Mondtam mosollyal.-
    Donna: -Ölelve bújtam Saekohoz és hasát vigyázóan öleltem, hiszen éreztem az ott fejlődő új életet, amit Saeko megváltozott illata is mutatott, és ezt a szavai sem hazudtolták meg.-

    Teemo: *hosszan nézte őket. A két lányt figyelve akaratlanul is elmosolyodott de ahogy atnezet a másikra halkan sohajtva vakarta meg tarkojat*
    Elion lepetten nézte a barátját mikor a lány kijelentette h terhes*
    – na ne hulyits már… Jo vicc volt….Ez hogy a francba lehetne már?.. már mint oké persze h lehet de ne már h így egyből megmondod… O.o
    Petra Farkas Kaito
    Teemo: már pedig meg tudja mondani. . Az alakvaltoknal meg lehet ezt te is tudod.. *sóhajtott fel* persze hogy aggódom… Ez nem kérdés… -.-…

    Saeko: Elion… a testem a fegyerem, mindig tudom mi történik benne… -Mosolyogtam rá.- Teemo is éppen ennyire meglepődött, nagyon belemerültünk és így esett. -Mosolyogtam.-
    Donna: -Megfogta Eliont és magukhoz húzta és mindkettőhöz bújt. Majd Saekot Teemohoz tolta, hogy bújjon oda.- Donnácskám… tudod, hogy nem vagyok annyira bújós, mint te… -Mondta Saeko, miközben a lány Elionhoz bújt dorombolva.-

    Elion: persze h meglepődtem… Nálunk ilyen nincs h egyből megmondják a nok h állapotos egy aktus után vagy sem … Értem én még felfogta még…de akkor is érdekes… Te meg ha már megcsináltad akkor kapard össze magad és állj mellé *mordult fel a másikra. Nem zavarta h a lány hozzabujt*
    Teemo: befezted a kioktatast? -.-… arra nincs szükségem… Pontosan tudod milyen a helyzetünk majd atgondoljom a dolgokat jó?… Úgy h nyughass el…

    Saeko: -Kuncogtam, ahogy Elion kioktatta Teemot.- Aranyosak vagytok. -Mosolyogtam rájuk.- Induljatok csak nyugodtan. -Mondtam mosolyogva. – Ha kell itt van Donna, de egy ideig meg tudom magam is védeni. – Mosolygtam.-
    Donna: -Aggodva bújt Elionhoz, ahogy az rámordult a másikra.- Elion… ne legyél mérges… -Dorombolta kicsit határozottabban, majd megölelte és a nyakába bújtatta a fejét.-

    Teemo: inkább idegesítő *sóhajtott fel miközben felállt az asztaltól* koszonjuk a szöveges vendéglátást Saeko…
    Elion: te nem vagy normális haver ugye tudod… Képes vagy igy itt hagyni?… Ne idegesíts már fel! *Mordult rá határozottan és megingatta a fejét.* Kedves ne most kérlek… *Szólt oda a lánynak. Értékelte h Donna csitítani akarta de ilyenkor nem igazán szerette*
    Teemo: most fejezd be -.- ebbe ne üsd bele az orrod.. inkább kapard össze magad és indulunk… -.-

  6. Saeko: Szerintem jó apa leszel… -Mondtam kijelentve.- De hát… most valószínűleg hónapokra eltűntök… lesz időd gondolkodni… -Mosolyogtam.- Én sem gondoltam még arra, hogy gyerekem legyen, de… a tudat hogy lesz, ösztönöz arra, hogy vállaljam a felelősséget érte és jobb legyek… jobb, mert szüksége lesz rám… egész életében mellette kell lennem. -Mosolyogtam.- Téged ez nem tölt el így? -Kérdeztem.- Gondold át… lesz időd… -Mosolyogtam rá, a kezére téve a kezem bíztatóan.-
    Donna: -A lány egyre inkább haladt a csúcs felé, amit teste is jelzett. hangja enyhén hallhatóan magasabb lett. A nyakán hagyott foltra megremegett és a sárkány nevét nyögte ismét. Egyszer csak a barlangja összefeszült egy kicsit, teste ívbe feszült aprót rándult és mélyen nyögött fel Elion nevét nyögve, ahogy feljuttatta a csúcsra. A lány kéjmámorban, a “mennyei élvezetben” úszott, ami köd fátyolos tekintetén és zihálásán is érződött. A két-három pillanatig tartó élvezet olyan édes és finom volt, hogy szinte sajnálta, hogy véget ért. Teste finoman simult vissza az ágyra és még remegő kezével ölelte a sárkányt. Neki nem volt probléma, ha bele élvezett, mert őt varázslat védte az ebből felmerülő “folyamatok” ellen, így ő meg sem említette, hogy hová élvezzen a sárkány.- Elion… annyira… csodálatos volt… -Lihegte neki súgva a fülébe, majd csókolgatta a bőrét, ahol csak érte.-

    Teemo: őszintén megmondom h engem most hirtelenjében inkább megremitett mint sem ösztönzött… Nem tudok így hirtelen mit mondani… Egyedül hagyni nem fogom abban biztos lehetsz… Mert pontosan jól tudom h az milyen…de majd atragom magam ezen… *Gondolkodott el maga elé nézve*… Ne haragudj de ezt át kell gondolnom
    Elion: *élvezettel hallgatta a lány hangjait ahogy az elvezetebe kergette amint megfeszult csokolt rá még melleire. mélyen hatolt belé és pár lökés után ő maga is követte viszont éppen a vége előtt csúszott ki belőle és a hasára élvezett rá. Elmosolyodott szavai hallatán és hosszan csókolta meg* jó volt az biztos

    Saeko: Ugyan. Lesz időd átrágni… -Mosolyogtam rá, nyugtatóan, ezután felálltam és össze készítettem a csomagjukat az útra, majd a pultra tettem, hogy szem előtt legyen.- Nem kell aggódnod, Donna és én meg tudjuk védeni magunkat, ha kell. Donna csak kislánynak tűnik, de már kész tini. -Mondtam mosolyogva.- Valld be, Elion nagy segítség neked… -Mosolyogtam megbökve, mikor vissza sétáltam.-
    Donna: -Viszonozta a hosszú csókot megölelve és simogatva a sárkányt.- Nekem… ez volt az első… és nekem… csodálatos volt… – Mondta dorombolva édesen a lány, a csók végén.- Tudom, hogy mennetek kell… -Mondta elpirulva és nem igazán akarta elengedni Eliont, de elengedte és egy csettintéssel rendet varázsolt. A hasáról is eltűnt a sárkány magva, és újra ruhában voltak.- Nem akarom, hogy baj legyen belőle… menjünk vissza… -Dorombolta oda bújva, majd vissza kísérte Eliont, miután a sárkány is készen állt rá.- Vissza jöttünk… -Mosolygott köszönve, bár az elpirult arca sokat elárult, szavak nélkül is, meg az is, ahogy Elion karjához simulva, bújt és pirulva dorombolt. Saeko elmosolyodott, hogy végre Donna is megnyílt valakinek.-

    Teemo:*hosszan nézte a másikat ahogy elgondolkodott halkan sóhajtott fel a hajaba turva* jól van…ertem én… de akkor is… *Hirtelen pillantott fel az erkezokre. Megtámasztja a fejét.* Látom jól elvoltatok. . Csak úgy virultok…
    Elion: *amint ismételten vállalható állapotban voltak felnevetett* ez egy jó trükk… Tetszik *nevetett fel és nyugodtan ment ki a lány mellett. * De jól ám… De veletek mi van?… Te konkrétan fehér vagy.. de látom Saekonak nincs gondja…soot.. csak úgy ragyogsz…

  7. Teemo: *asztalra konyokolve fonta össze ujjait úgy nézte hosszan a lányt. * Jó ez igaz… De tételezzük fel h megölnek.. és az mennyivel lenne jobb ha valamelyikük nélkül kéne félnie… *Sóhajtott fel miközben a hajába túrt és úgy pillantott fel rá.* Nem köszi… Bőven elég volt ez is… Már csak Eliont kell osszeszednem és el is indulunk… * Hosszan furkeszte és feltűnt számára hogy megváltozott az illata… Hiába próbálta tagadni ebből sejtette h valóban az a helyzet ami… *
    Elion:*hangosan morrant fel a finom érintésekto. Lassan siklott le keze egészen a derekára és határozottan tartva meg hogy minden egyes szegletét be tudja járni. Élvezte hogy érezte minden egyes rezdülését amivel jelzett neki. Ahogy azt is mikor a nevét nyglogte. Egészen beleborzongott és minél többszor akarta ezt kicsalni belőle*

    Saeko: Teemo, ne aggódj előre ilyesmiken… azzal csak bevonzod bajt. Nyugalom. Nem akartál soha utódot? -Kérdeztem nyugodtan, mosolyogva, majd fogtam a tányérokat és elpakoltam, el mosogattam.- Elion tudja, hogy mennetek kell… és Donna is. Nemsokára elő fognak kerülni… -Mondtam vissza sétálva, és mellé ültem.- Javíts ki, ha tévednék… de nekem úgy tűnik aggódsz… csak nem attól tartasz, hogy jó apa leszel-e? -Kérdeztem kíváncsian, minden rossz szándék nélkül.-
    Donna: -Ahogy egyre határozottabban mozgott és teljesen beléhatolt, amiatt, hogy kezével megtartotta a lány hátra engedte egy kicsit jobban a fejét, teljesen átadva magát Elion minden akaratának. Kéjesen és mélyen nyögdécselt, ahogy a sárkány mozgott benne. Teste feszülései egyrészről mutatták, hogy a lánynak a jövőben eszébe se jut nem átadni magát Elionnak, másrészről azt is mutatták, hogy elindult a csúcs felé. Zihálása, rándulásai, feszülései, a testét hatalmába kerítő kéjes remegés ezt mint kiválóan mutatták a sárkánynak. Amikor éppen a legmélyebbre hatolt belé a lány Elion nevét nyögte, felnyögve, így máris látszott, hogyan csalhatja ki belőle ezt a borzongató nyögést. A lány kezei forrón és gyengéden simogatták, játékosan karmolászták.-

    Teemo: nem tudok nem előre gondolkodni … Legalább is most nem. *Ingatta még a fejét* nem…későbbre talan… de Eddig meg sem fordult a fejemben hogy gyerekem legyen… *Nézte hosszan és hajába túrt bele*… Mivel eddig egyszer sem játszottam el meg a gondolattal sem h gyerekem legyen… És most ez így hirtelen….igen… Nagyon is tartok attól…
    Elion: *élvezettel játszott a lánnyal. A végső kielégülésig szüntelenül akarta hajszolni. Tudja csak meg mi is a “mennyei élvezet” nyakába harapva hagyott rajta foltot. Már ő maga is belenyögött. Érezte minden egyes porcikáját és tudta h lassan a végéhez ér. Felcsillantak szemei mikor nevét nyögte. Egészen beleborzongott. A lehető legmélyebbre tolta magát miközben makkjával masszírozta barlangja falat.*

  8. Teemo:*nyugodtan figyelte majd megforgatta kezében a boros poharat* pontosan jól tudod h miért nem engedtem… De ne aggódj nem fog kárba veszni * mosolyodott el és huzora ítta ki a bort. Lassan vonta rá tekintetet és elgondolkodott*… Ha tényleg az vagy… Meg magam sem tudom…
    Elion* hosszan figyelte reakcióját. Finoman cirogatva végig ahogy ivbe feszült elmosolyodva vette tudomásul h innentől kezdve szabad a pálya. Szenvedélyesen viszonozta a kapott csokot amivel együtt meg is mozdult benne. Bár még kímélte egy kicsit mert fokozatosan szoktatta vele a tempót*

    Saeko: -Elmosolyodva figyeltem ahogy megissza a bort, majd szavait hallva én is elgondolkodtam.- Én is éppen annyira hibás vagyok… -Mondtam.- Mindkettőnket elragadott a hév… idjét se tudom mikor voltam férfivel utoljára… vagy mikor volt ennyire jó valakivel… de… -Néztem rá. – Ha valóban egy új élet készül, akkor annak szüksége lesz a szüleire… te sárkány vagy, félig ő is… nem lesz neki könnyű egyedül… -Mondtam, majd elmosolyodtam. – Ne aggódj… nem vagyok egy elviselhetetlen ember… -Mondtam, de arcom aggódalmassá vált, az “állásom” miatt.-
    Donna: -Kéjesen felnyögött, ahogy mozogni kezdett. Kéjtő és élvezettől ködfátyol borult tekintetére, amit az egyre szenvedélyesebb csók jelzett neki. Testük együtt mozgott és Donna számára már nem létezett más kizárólag Elion, teljesen eltelt vele. Teste minden reakciója kényeztette a sárkányt hiszen azt mutatta, hogy a lány máris megszerette amit csinálnak. Kezei mohón simogatták, markolászták testét, lábaival finoman ölelte meg és testét teljesen Elionnak adta. –

    Teemo: nem lett volna gond ha kissé türtőztetem magam de már úgy is mindegy* sóhajtott fel miközben neki állt enni* ezt nem is tagadom hogy kelleni fog neki… Sárkány vagyok és nem hagyom magara… De őszinte leszek… Nem akarom mert már évek óta a nyakamba lihegnek a fejvadászaink a “kuloncsegem” miatt… Meg tudnálak védeleni titeket ez tény de azt nem tudom h mikor melyik pillanatban csapnak le rám és ölnek meg…
    Elion:*hosszan pillantott rá elmosolyodott. Látta fatyolos szemeit és csak vigyorodott kezével simitott végig álla ívén és hajába turva feszítette hátra fejét csokolt bele a nyakába. Egyre határozottabban mozgott benne miközben szabad kezével markolt rá melleire*

    Saeko: Teemo… mindketten figyelhettünk volna jobban. Nem csak te vagy hibás, én is… -Mosolyogtam rá.- Nos… rám éppen annyira vadásznak. Sokan akarnak a föld alatt tudni, de az akkor sem lehet kifogás… Ha senki sem vállalna egy új életet, csak mert háború van, vagy vadásznak rá, akkor mi sem lehetnénk most itt… nem gondolod? -Néztem rá mosolyogva, ekkor az illatom egy kicsit édesebb lett, mint volt.- Tudod, a szüleimet és a húgomat egy maffiához tartozó vadász csoport ölte meg… a húgom az életét adta értem… -Mondtam. Az illatom változására elmosolyodtam.- Kérsz még valamit? -Kérdeztem kíváncsian.-
    Donna: -Mélyen nyögött fel a lány, ahogy hátra feszítve a fejét a nyakába csókolt és egyre határozottabban mozgott. Lábait a sárkány köré fonta, finoman ölelve, szabad mozgást biztosítva neki, karjaival forrón ölelte és simogatta a hátát. Némely mozdulatnál akaratlanul is Elion nevét nyögte kéjesen. A teste meg-megfeszült és finoman néha rándult, a barlang fala is lüktetve masszírozta a tagot és finomakat rándult olykor.-

  9. Teemo: *ilyen helyzetben még sose volt a falnak támasztva kezét állt egy jó darabig a víz alatt és gondolkodott nem tudta hirtelenjében h mit is kéne tennie. Nem tudta elhinni h egy aktus után egyből gyereke legyen egy olyan személytől akit éppen hogy megismert. Magához képest sokáig volt a zuhany alatt majd végeztével felöltözött és úgy ment ki* finomak az illatok…
    Elion*elmosolyodott ahogy végig simitott rajta és hangosan szusszant fel* ha nem tudnám nem hinném el h szűz vagy… Őrjitő az érintésed*húzta is neki miközben hosszan csókolta meg de abba akaratlanul nyogott bele mikor férfiasságát kezdte izgatni. Erősen duzzat meg neki és már nagyon magáévá akarta tenni a lányt de előbb őt szerette volna kielégíteni..*

    Saeko: Örülök, ha tetszik. Jó étvágyat. -Mosolyogtam, majd leültem és figyeltem őt. Én nem voltam éhes, és én egy pohár vörösbort gondoltam, hogy megiszom, ami egy terhes nőtől furcsán veheti ki magát, de a rutinom még hiányzik ezen a téren.- Jót fürödtél? -Kérdeztem kíváncsian megfogva a poharat.-
    Donna: -Ahogy izgatta egyre jobban kezdett nyögdécselni és lihegni. Pár röpke perc múlva egy kisebb kielégülés futott végig a testén, elérve a csúcsot. Teste megfeszült és felnyögött, ahogy a finom érzés végig szaladt a testén.- Elion… ugye még folytatjuk? -Kérdezte lihegve, cirógatva és nem engedve a sárkányt. Felhajolt kicsit és forrón megcsókolta, magához húzva és nem igazán akarta elengedni. Igen Donna huncut cica lett, mert az első élményei nagyon is jók voltak, hála Elionnak.-

    Teemo: köszi… *Foglalt helyet az asztalnál miközben végig nézett rajta. Általában gond nélkül tudd örülni a kajának de most agya egy kissé máshol kalansozott. De ettől függetlenül neki állt enni úgy nézett rá. Halkan sóhajtott fel majd nyugodtan nyult oda hozzá és vette el a poharat* ugye nem gondoltad komolyan h most ezt meg akarod inni?
    Elion: *lassan vonta rá pillantasat. Kérdésére szélesen vigyorodott el miközben viszonozta a csókot. Kissé belfolytotta a szót de amin levegő után jutott szolalt fel* ez még csak az előjáték Donna…de ez elsőre nem lesz kellemes.. *Harapott ismét ajkaiba vad szenvedéllyel miközben gond nélkül szabadult meg ruhazatatol. Ujjait megforgatta benne egy kicsit majd kivonta és fölé magasodó a csokolt nyakába mialatt finoman rakta bele merev tagját*

    Saeko: Valami baj van Teemo? -Kérdeztem mert kissé elkalandozottnak láttam őt, ahogy leült az asztalhoz. Amikor felém nyúlt figyeltem a kezét, kíváncsi voltam mit szeretne tenni. Ahogy elvette a poharat, szinte megvillant a szemem, de nem, engedtem neki, hogy kivegye a kezemből. Meglepődve, elkerekedett szemekkel pislogtam rá, majd feltettem neki a fejemben megfogalmazódott kérdést.- Miért? o.o -Kérdeztem, bár ő volt az első és valószínűleg az egyetlen is marad, aki túlélte, hogy tőlem a vörösbort, ami a legkedvesebb italom elvette. Nem nyúltam érte, mert sejtette mi lehetett az indítványozó oka.- Mondd csak… mit teszel majd, ha tényleg…? –Kérdeztem utalva arra, amiről ő is tudta mire utalok,-
    Donna: -Ahogy az ujjait megforgatta kicsit megfeszült, majd amikor kihúzta és vad szenvedéllyel megcsókolta viszonozta a csókot. Mikor a nyakába csókolva belé hatolt az első néhány centi finom és új érzés volt, azonban amikor egy lökéssel átszakítva a szűzhártyát, elvette a szüzességét, egy fájdalom inger villant át a testén egy pillanat alatt. Ekkor egész teste ívbe feszült és fejét is hátra hajtotta. Fájdalom tűrőképessége nulla alatt van, mégsem okozott ez neki rossz érzést, hiszen csak átvillant a testén és nyom nélkül tűnt el. Mikor vissza ereszkedett teste az ágyra lihegve tekintett fel a sárkányra, élvezve a feszítő, de mégis édes érzést, ahogy szépen lassan hódította meg a barlangját a tagja.- Már jó… -Súgta a sárkánynak, majd forrón és hevesen, szenvedéllyel megcsókolta hozzá simulva teljesen.-