Matsuyama ház

Vélemény, hozzászólás?

59 hozzászólás érkezett az alábbi témában: “Matsuyama ház

  1. Jót aludtál? -Kérdeztem mosolyogva.- Mondd csak… te mit gondolsz rólam? Azon kívül, hogy idegesítő vagyok. -Kérdeztem.- Amikor először elláttalak, a parkban, mit gondoltál? -Kérdeztem kíváncsian, miközben az ölembe vettem és cirógattam, hogy kényelmesebben érezze magát. Mivel sárkány is vagyok kellemes meleg volt az ölembe, és tökéletesen ott cirógattam, ahol kellett, mivel én is macska vagyok részben tudom hol kell cirógatni egy macskát.-

  2. Ahogy aludtam tovább, valami ramen-ről álmodtam, hogy felkelt és nem akarta hogy megegyem. Maga az álom értelmetlen volt, de mégis jobb, mint egy idegesítő macska. Lassan felébredtem, épp annál a résznél, mikor megettem a tiltakozó rament. Gyorsan felültem, majd Megumi-ra néztem. Kinyújtózkodva ásítottam egyett, továbbra is unott arckifelyezéssel.

  3. Figyeltem ahogy játszik, és egész jónak tartottam. Érdekes volt, ahogy játszott. Amikor macskaként játszott tovább nagyon aranyosnak tartottam, de nem mondtam semmit, csak figyeltem őt. Ahogy elaludt és a hol morogva, hol nyávogva, forgolódva aludt majd elolvadtam tőle. Mosolyogva figyeltem, majd kikapcsoltam a játékot és megcirógattam a füleit, hasát, álmában, de úgy hogy ne ébredjen fel.- Milyen édes… -Motyogtam, majd őriztem, amíg aludt mellette ülve. Közben azon gondolkodtam, hogy vajon mit gondolhat rólam a szokásos idegesítő vagy részen kívül. Nem ismer túl régen… de azt remélem jó mestere vagyok, vagy leszek… Szeretnék jól bánni vele és jó mestere lenni. Eközben figyeltem őt.-

  4. Óvatosan kivettem a keszéből a videójátékot, majd bekapcsoltam. A nappaliba indultam, majd hasra feküdtem és játszani kezdtem. Játszás közben cicává változtam, majd lábaimmal folytattam. Egy idő után félretettem, majd hátra feküdtem. Lassan elaludtam, bár a videójáték még ment. Néha morogtam, vagy felnyávogtam álmomban, vagy esetleg átfordultam.

  5. Akkor miért aludtál a padlón? Ha nem akarsz mellettem aludni, bármelyik szobába bemehettél volna, vagy a kosaradba is alhatsz… -Mosolyogtam. Miután megettem a reggelit oda sétáltam hozzá.- Videójáték? Hmmm… -Gondolkodtam el, majd varázsoltam neki videójátékot, amilyet akart.- Jó lesz? -Kérdeztem.- Én nem szoktam játszani, de majd figyellek, hogy csinálod. -Mosolyogtam rá, majd leültem mellé és figyeltem.-

  6. Egy ideig figyeltem, majd nekiláttam enni. -Kegyetlenül kemény a padló- Mondtam morcosan, majd folytattam az evést. Miután végeztem, némán a nappaliba mentem. Leültem a szőnyegre, majd gazdán felé fordultam. -Nincs valami videójátékod?- Kerdeztem lustán felásítva. Macskává változtam, majd körbejárkáltam a szőnyeget.

  7. Hajnal felé felébredtem, éppen a hajnal első sugaraival. Furcsálltam, hogy Tsuki eltűnt, de éreztem őt a házban, így nem aggódtam. Felkeltem és felöltöztem, majd keresni kezdtem, végül pedig a konyha padlóján találtam rá.- Jó reggelt… Mindjárt csinálok reggelit. Ramen jó lesz? -Kérdeztem mikor elsétáltam mellette. Neki álltam reggelit csinálni. Csináltam neki rament és halat, magamnak pedig zöldséget és húst.- Jó étvágyat. -Mosolyogtam rá, majd enni kezdtem, amikor már ő is enni kezdett.- Hogy aludtál? -Kérdeztem kíváncsian.-

  8. Mikor éreztem, hogy valaki betakart, felébredtem. Egy ideig figyeltem, ahogy váltogat, majd lemásztam az ágyról. -Idegesítő…- Suttogtam miközben beléptem a konyhába. A falat nézve leültem a földre, majd lassan hátrafeküdtem. Mostmár a plafont nézve próbáltam aludni, de nem jártam sikerrel. Mindig az járt a fejemben, hogy mennyire idegesítő a mesterem. Kinyújtózva, egy sóhajtással letudtam mindent, majd becsuktam szemeim.

  9. -Figyeltem ahogy kimászott az ölemből, majd alakot vált. Mikor megszorította a vállam egyáltalán nem fájt, ahogy megölelt én is megöleltem őt. Elmsolyodva hallgattam a szavait, mert tudtam mit jelentenek.- Az a dolga egy mesternek… nem? … Hogy idegesítő legyen… -Mondtam halkan, mert nem akartam felébreszteni. Mellé feküdtem és rövidesen el is aludtam, mert fáradt voltam. Ahogy elaludtam előugrottak a macska füleim, majd hirtelen sárkány farkam és szárnyam lett, ami kettőnkre simult és betakart minket. Később a macska fülek farkas szerűen megnyúltak, a négy faj mindenféle permutációban megjelent rajtam váltottan, keverten. Eközben én édesen aludtam mit sem tudva az önkéntelen alakváltásról.-

  10. Miután elmondott mindent, lassan kimásztam az öléből és átváltoztam. Erősen megszorítottam a vállát, majd szorosan megöleltem. -Szavakban nem tudom kifejezni mennyire idegesítő vagy… majd meghalok… annyira idegesítő…- Mondtam szorítbva az ölelésen. Mikor elengedtem, az ágyra feküdve félig aludtam már. Lehunyt szemmel egy köszönetet mondtam mesteremnek.

  11. Héj… egyszer már megbeszéltük, nem? … Aki nem hibázik, az nem is él igazán… Attól vagy élőlény, hogy hibákat követsz el… -Vettem fel és kezdtem simogatni.- Tsuki… bízz bennem… -Mondtam és adtam egy puszit a fejére.- Mindent megoldunk együtt, rendben? -Kérdeztem.- Nem kell aggódnod… nem leszek a gyengepontod. -Mosolyogtam.- Nem megbocsátani kell másoknak, hanem elfogadni, hogy megbánta. -Mondtam vakargatva és cirógatva.-

  12. Miután fejbevágott, megdörszöltem a fejem és lassan visszamentem a házba. Szomorúan megint leültem az ágyra és csendesen vártam mesterem. Elkezdett folyni a testemből valami sav, viszont nem okozott kárt semmiben. Lassan átváltoztan macskává, és nyávogtam egyett. -Nem fogod megérteni.- Mondtam utána. Leültem a földre és engedelmesen hallgattam. Behunytam a szemem, majd elképzeltem magam előtt Megumit és engem a harcban. Lehetetlen,

  13. Ettől felment a vérnyomásom és tompítottam az esését. Mikor földet ért megjelentem és alaposan bejbe vágtam, hogy a feje helyre rázódjon.- Te! Ostoba kölyök! … Ha én is így fogtam volna fel mindent, akkor már régen kivégeztek volna! … ha szembe jön egy akadály, akkor lépd át, semmisítsd meg és menj tovább…! -Kiabáltam rá dühömbe.- Te pedig… Ha még egyszer a házam környékére teszed a lábad… ne merj békétlenséget hozni, mert ideje korán távozol… -Mondtam a Kapzsiságnak.-

  14. -Semmi érdekes.- Mondtam halkan, makacsul. Leugrodtam az ablakról és a tetőn jelentem meg. Kezeimmel újra eltakartam az arcom, majd közelebb mentem a tető széléhez. -Méltó vagyok… a halálra.- Mondtam megállva. A szél erősen fújt, mintha ő is ezt várta volna. Kapzsiság lentről nézett, teljesen meglepődött. -Sajnálom.- Szóltam megint ledőlve a tetőről. Nem gondoltam komolyan, de nem sérülhettem meg úgysem.

  15. Amikor hirtelen eltűnt körbe néztem.- Tsuki? … -Néztem körbe lepetten, majd keresni kezdtem. Amikor megtaláltam a kapcsolatot vele elmsolyodtam megnyugodva. Haza teleportáltam és amikor megláttam a padlás ablakban félig lógva megértően elmosolyodtam. Felmentem és oda sétáltam hozzá.- Ki ne ess nekem… -Mosolyogtam.- Nekem elmondhatod… -Mondtam leülve mellé, de beülre az ablak belső felére.- Mi nyomja a szíved? -Kérdeztem kedvesen és finoman.-

  16. Figyeltem az egészet, majd elmosolyodtam mikor fejbevágta. Úgy kell neki. Hirtelen eltűntem a helyszínről, újra a mesterem házába mentem. A kezemmel megtapogattam a kosárkát amit készített, majd felálltam. Tekintetem szomorúbb volt mint álltalában, sokkal unottabb is. Az ágyra leültem, majd lehajtott fejjel gondolkodni kezdtem. Hogy lehet az a sündisznő ennyire hülye… Szándékosan hívott hogy feldühítsen. Megrázva a fejem felmentem a padlásra, és az ablakba ültem. Félig kint voltam, egy rossz mozdulat és leesek.

  17. Elég legyen a hisztiből… Olyanok vagytok, mint két hisztis gyerek! -Mondtam, ismét vissza rántva Tsukit, de már a másikat is lefogtam egy kötéssel megkötve. Mivel még friss volt a sebe Tsukit meggyógyítottam.- Nem törtelek meg… csak nem szeretem az ilyen gyerekes dolgokat. -Mondtam Tsukinak, majd megöleltem.- Legyél óvatosabb… Nem szeretném, ha bajod lenne ilyenek miatt. -Mosolyogtam, majd elengedtem és a másikhoz sétáltam.- Helyes! Nem is kell mindent megbocsátani… de attól még a testvéred… mindennek van helye. Az én testvérem nem tudna olyat tenni, hogy ne tartsak ki mellette, még ha a világot akarná is romba dönteni… Ti vagytok csak egymásnak, össze kellene tartanotok… -Mondtam mérgesen, majd fejbe vágtam Kapzsiságot, úgy mint Tsukit is korábban.-

  18. A következő pillanatban a földön találtam magam. Kapzsiság végighalgatta az egészet és elkezdett nevetni. ~Még hogy ő a testvérem… Meggyalázta a vámpírokat!~ Mondta elkomolyodva és belém vágott a kardjával. -Utállak.- Szóltam kurtán és neki rohantam. A földre löktem, viszont még nem öltem meg. A lábamat egyre jobban rátámasztottam a melkasára, már lassan elkeztedd fuldoklani. -Idegesítő!- Mondtam még jobban rátámasztva a lábam. Szándékosan idegesített fel… Hogy a gazdám megtörjön engem. Sündisznó… hülye…

  19. -Amikor megláttam, hogy egymásnak esnek, oda szaladtam. A lánc megjelent közöttünk, amit el is kaptam és megrántva elhúztam hirtelen, így nem volt esélye megharapni a testvérét.- Tsuki! Elég! -Parancsoltam rá, amikor éppen előttem ért földet Lustaság. Leguggoltam hozzá és megfogtam a vállát.- Tsuki… a düh rossz tanácsadó… Kérlek… Ő a testvéred… akár hogy is… a testvéred… -Mondtam megsimogatva az arcát. Kapzsiságot is figyeltem közben, sejtettem, hogy Tsukihoz hasonlóan meggyógyul, de ha nem segítenem kell neki, mert elvérzik.- Sose halgass a dühre… Érted? -Kérdeztem.- A saját hibámból tanultam meg. -Mosolyogtam rá.-