Inami otthona

Inami a városközpont mellet lakik egy aprócska lakásban melyet kemény munka árán tudott megvenni így még nagyobb becsben tartja. 

Vélemény, hozzászólás?

70 hozzászólás érkezett az alábbi témában: “Inami otthona

  1. -Ez meg magyaráz egy két dolgot.-
    Kortyoltam bele a kávémba.
    -Nem fogadhatom el nem az igyen kaja reményében jöttem, kifizetem.-
    Mondtam határozotan a melletem ülő Inaminak. Mikor láttam, hogy fel akkar álni el engedtem a kezét, de a séf úgy tűnik gyorsabb volt.
    -Útoljára Rómában hozta ki nekem a séf az ételt.-
    Jegyeztem meg mikor az ételt az asztalra rakta.
    -Akkor szerencsés vagyok.-
    Mikor meg fogta a kezemet visszonoztam.
    -Nagyon szerencsés.-
    Inamira néztem miközben ki mondtam. A szabad kezemel egy villáért nyúltam és szedtem az ételből.
    -Mi lenne ha meg ettetnélek téged?-

  2. * Kitöltöttem a kávét amíg vártuk hogy a reggeli elkészüljön. Kérdésére elkezdtem mosolyogni majd megráztam a fejem.*
    – A lányok csakis a jóképű férfiakkal bánnak így. Szinte azonnal letámadtak.
    * Nevettem el magam majd hátra pillantottam hogy lássam mit csinál a másik három lány mögöttünk. Leültem Rommel mellé majd megfogtam a kezét.*
    – Azt hiszem nem lesz baj ha én is megreggelizek veled. A cég ajándéka.
    * Amikor meghallottam a csengőt álltam volna fel de a séf maga hozta ki a reggelinket. A specialitását hozta ki amin meglepődtem hisz ezt már rég nem készítette el. Legalább is az étlapon nem szerepelt. *
    – Szerencsénk van. Ritka hogy alkalmunk nyílik a fél specialitását enni szóval élvezzük ki az ételt és egymás társaságát is. Amúgy jól aludtál? Nem volt kényelmetlen hogy hozzád bújtam?
    * Mivel ehhez az ételhez elég volt egy kéz így a másikkal megfogtam Rommel szabad kezét az asztal alatt.*

  3. -Igen azt jól esne és meg értem, hogy dolgozni kellet jönnőd még szerencse, hogy tudtam hol dolgozol, mert nem hiszem hogy egész nap túdtam volna rád várni. Amúgy minden vendéget így fogadtók? Kicsit furcsa volt.-
    Néztem rá kissé zavart tekintettel.

  4. * A lányok nagyra nyílt szemekkel néztek rám majd Rommelre. *
    – Jó reggelt. Remélem kitudtad pihenni magad… Hozhatok egy forró kávét és valami reggelinek valót?
    * Mosolyogtam rá majd tényleg elhessegettem a lányokat.*
    – Örülök hogy bejöttél. Kissé aggódtam hogy megharagszol amiért ott hagytalak a lakásban.
    * Eközben felvettem a rendelését és leadtam a konyhának.*

  5. Mikor be léptem az ajtón meg eresztetem egy halvány mosolyt.
    -Jó reggetl, egy asztalt szeretnék.-
    Ám ami ez útán tőrtént kissé váratlan volt, nem nagyon jártam ilyen helyekre így nem igazán tudtam mit kénne csinálnom ilyenkor. Oda vezetek egy asztalhoz és kinálgatak külőnböz kávékkal, mire egy ismerős hangot hallotam, Inamiét mire fel néztem már szemben ált velem.
    -Szia Inami.-
    Köszöntem oda mosolyogva.

  6. * Már lassan két óra telt el hogy eljöttem otthonról és munkába álltam. Nem voltak túl sokan de kevesen se. Volt bent pár problémás vevő de nem igazán törődtem velük. A tegnap este és Rommel járt az eszemben. A gondolataimból egy “Héj pincér!” zökkentett vissza majd elkezdtem kiszolgálni a vevőket. Persze szemet szúrt egy-kettőnek hogy elvagyok varázsolva és ki akarták használni a dolgot így megpróbáltak nyúlkálni amit a séf nem igazán szokott szó nélkül hagyni. Hangos krákogással jelezte hogy nagy késsel a kezében figyel ki hová nyúl. Épp neki álltam kávét főzni mikor hallottam a többi pincérnőt előre szaladni majd hangosan köszöngetni kezdtek egy férfinak és egy asztalhoz vezették. Nagyon körbe zsongták mintha életükben nem láttak volna más nemű lényt. Sóhajtva mentem oda elhessegetni őket mikor megláttam az asztalnál ülő férfit. *

  7. Miután Inami el aludt nem sokkra rá én is követem őt. Reggel Inami keltet fel, mikor ki nyitottam a szemem a mosolygos arcát láttam.
    -Jó reggelt.-
    Inami csókja útán láttam, ahogy el ment. Én is ki keltem az ágyból, meg fürődtem és fel öltőztem.
    -Hmm meg láttogathatnám a munka helyén, amúgy is jól jönne most egy kávé.-
    Mondtam magamnak mikőzben a tükőrben igazgatam magamon és én is elindultam.
    -Remélem semmi nem jönn közbe.-

  8. * Bólintottam majd lehunytam a szemem és hamar el is aludtam. Pár órára rá felébredtem a kutyaugatásra melyet a távolból hallottam. Kibújtam Rommel karjai közül majd kilestem az ablakon. Épp pirkadott így úgy gondoltam ideje elmennem letusolni majd felöltözni és munkába indulni. Alaposan lemosakodtam majd felvettem az egyenruhám és az ágyhoz sétálva megcirógattam az alvó férfi arcát mosolyogva.*
    – Ideje munkába mennem.
    * Kissé nehezen indultam el ezért oda ültem az ágy szélére és megsimogattam az arcát végül pedig megcsókoltam és elindultam. Végig mosolyogva haladtam és úgy éreztem ez egy csodálatos nap lesz. Nagyon fel voltam dobva. *

  9. Mikor el mentem nem csak láttam, hogy Inami is velem együt juttot a csúcsra hanem éreztem is ahogy magába szív lent. A szemembe nézett én pedig vissza néztem rá. Miután ki feküdt én is követem nem sokkal, teljesen le izadtam.
    -Te is nagyon jó voltál, és én is nagyon ki merültem.-
    Vissza öleltem Inamit.
    -Most pihenjünk inkább.-
    Mondtam fáradtan.

  10. * Amikor mind a ketten a csúcsra jutottunk remegve pillantottam Rommel szemeibe majd az ágyra zuhantam lihegve. Egy csepp erőm se maradt. Sose gondoltam volna hogy ennyire sok energiámba fog kerülni egy együttlét hisz szinte semmit se csináltam. Bele túrtam dús hajába miután elfeküdt ő is majd közelebb hajoltam hozzá és gyengéden megcsókoltam.*
    – Fantasztikus voltál.
    * Nyögtem ki nagy nehezem majd szorosan hozzábújtam és átkaroltam.*
    – De egy csepp energiám se maradt.