Halál Birodalma

Halál otthonát, birodalmát csak dimenzió kapukon keresztül lehet megközelíteni. Összesen három ilyen van a világon elrejtve ezek közül az egyik a szigeten van. A kapuk egy kihalt omladozó városba vezetnek melyeket démoni vízköpők őriznek és kegyetlenül végeznek a behalótokkal.

Vélemény, hozzászólás?

17 hozzászólás érkezett az alábbi témában: “Halál Birodalma

  1. – Egyik se viszont most ideje lesz munkába állnom. Felhalmozódott a sok lélek és ideje rendet tennem.
    * Nyitott egy ajtót mely vissza vitte a lányt oda ahonnan elindultak majd mikor távozott felöltözött és hozzá látott megszokott munkájához. *

  2. -Melyik tudat fáj jobban, hogy nőtől vagy az, hogy elfelejtett játszani? *Kérdeztem érdeklődve, majd hagytam folyni a maga medrében a játékot. Újabb óra telt el a játékban mire kezdett Halálnak elege lenni és döntetlent ajánlott. Felnéztem szemeibe és bólintottam szavaira.*

    – Rendben legyen döntetlen így neked se kínos a dolog. *Nyójtottam ki pimaszul nyelvemet és és úgy szedtem össze a bábúkat és pakoltam el a játékot.*

    – Nos? Mihez lenne kedved? *Kérdeztem érdeklődve.* -Vagy neki látsz dolgozni így inkább menjek?

  3. – Igazad van. Össze kell szednem magam.
    * Csapott az arcára majd lépett egyet. A bábúja levétele után komoly póker facet vágott majd megszólalt vékonyabb hangon.*
    – Ez jó lépés volt. Kikapok egy nőtől aki alig egy órája nem is emlékezett hogyan kell játszani.
    * Ahogy zajlott a játék végül feladta a meccset mivel akármit lépett volna döntetlen lett volna az állás. *
    – Felesleges fojtani. Nem tudjuk egymást kicselezni.

  4. -Nos a lazítás sose gond, de a lustaság nem volt eddig a te asztalod. Legalábbis az átkelők számából itélve. *Mondtam miközben felnéztem rá, majd mikor godolkodva figyelte a táblát én is oda fordítottam figyelmemet. Láttam lépését és hogy nyílt helyzetet hozott létre, hogy leüssem a bástyáját ám tovább láttam a folyamatot. A királynőmmel kellett volna ütnöm amire viszont én teszem kockára az ütő kártyámat, így nem vettem le a figuráját hiába volt kecsegtető. Így inkább egy parasztommal léptem előre és álltam a bástya útjába, hogy ne vehesse le a királynőmet vele.*

    – Nos köszönöm a bókot és én magam is régen sakkoztam, de ezt már említettem neked. *Jegyeztem meg és úgy néztem rá érdeklődve.* -Nos szép próbálkozás volt, hogy behúzz a csapdádba. *Mosolyodtam el hamiskásan felnézve szemeibe, majd ismét le a táblára. Szépen lassan haladunk afelé, hogy valamelyikünk Mattot kapjon.*

  5. – Úgy unalmas is lenne a játék. Így legalább dolgozik az agyam bár be kell vallanom kissé ellustultam. Mostanság sokat lazítok ami meg is látszik.
    * Sóhajtott fel fáradtan.*
    – Na lássuk hogy mire készülsz.
    * Szemügyre vette a bábuk helyét és a lehetséges stratégiákat majd némi fejvakarás után ismét lépett. Tudta hogy ez a lépése egy bábújába kerül majd de megérte. Halványan elmosolyodott ám alig lehetett észre venni. Kényelmesen hátra dőlt és várta a lány válaszlépését.*
    – Érdekes veled játszani. Persze jó értelemben. Nagyon oda kell figyelnem mit és hogy teszek és a játék is pörög.

  6. *A sakktáblát néztem, majd csapásra felnéztem rá. Láttam duzzogó arcát, majd szavaival alá is támasztja a dolgokat. Oldalra döntve fejem néztem mélyen a szemeibe, majd lépésénél le a táblára. Elgondolkodtam a kialakult helyzeten.*

    – Nos… ami azt illeti, nem fogok mindig szólni, hogy éppen mire készülök, de azt biztosan tudhatod, hogy én győzzek. *Válaszoltam neki és úgy néztem a kialakult helyzetet és döntöttem oldalra a fejem. A bástyám mozdítva álltam az övének útjába úgy, hogy királynőmmel védve legyen. A bástyája még ugyan nem volt védelem alatt, de elejét vettem a jó lehetőségének, hogy csapdűba csalhassa a királyom, vagy a királynőm.*

    – Te jösz.

  7. * A homlokára csapott a figyelmetlensége miatt majd karba tett kézzel kissé duzzogva nézett a lányra.*
    – Olyan vagy mint az öcsém. Háború is mindig kihasználja ha nem figyelek és mire észbe kapok mattot adott. Mind a ketten borzalmasak vagytok sakk közben. De te legalább szólsz hogy mire készülsz.
    * Eközben Háború erős csukásba kezdett a csata kellős közepén. Halál átnézte és átgondolta a lehetséges lépéseket. Megindult a bástyával és levette Milenia huszárát és ezzel egy jó lépésre nyílt esélye amit persze nem vett észre annyira el volt foglalva a lány gondolkodó arcával.*

  8. *Nem volt gond igazából, hogy a fehéret adta nekem, így a csarére csak megvontam a vállam.*

    *Kérdésemre mikor válaszolt elgondolkodva figyeltem a táblát.* -Akkor tét nélkül játszunk. *Jegyeztem meg és úgy néztem lépését, hiszen igen közel került a királynőmhöz ám mivel mindig védtem elmosolyodtam megjegyzésére.*

    – Csak nyugodtan fájjon a fogad a királynőmre. Én közbe leszedem a figuráid. *Mondtam és úgy vettem le az egyik huszárommal az övét, még ha ezzel veszélynek is tettem ki mivel másik figurával védve volt a huszár.*

  9. – Ha akarsz cserélhetünk is de mivel elkezdted a nyitó lépést így már mindegy.
    * A válasz lépése után szép lassan haladtak Mivel idejük volt mint a tenger. Milenia kérdésére elmosolyodott és felnézett rá.*
    – Kérhetsz tőlem bármit ha nyersz. Ha nyerek én viszont nem kérek semmit. Nem jut most semmi jó az eszembe. Talán majd idővel.
    * A huszárral lépett következőnek és igyekezett levenni a királynőt.*
    – A királynőd az enyém lesz.
    * Mosolyodott el kissé gonoszan.*

  10. *Érdeklődve figyeltem őt ahogy lassan arcomhoz érintette kezét és behunyta a szemét. Én magam is így tettem hiszen emlékek suhantak el szemeim előtt a sakkozással kapcsolatban. Mikor azok eltüntek nyitottam ki lassan zöld szemeimet s néztem az övébe mélyen.*

    – Nos igen sokkal egyszerűbb. *Mondtam és lenézve a táblára láttam én vagyok a fehérrel, majd ismét felnéztem rá.* -Szóval én legyek a rasszista? A fekete sokkal szebb szín. *Jegyeztem meg, majd megtettem a nyitó lépést. Az egyik parasztott kettővel raktam előrébb s ezzel kezdetét vette egy csendes játszma. Az első figurát ő vette le a másodikat én. Mikor az első padhelyzetet megcsinálta felnéztem rá.*

    – És mit kap az aki megnyeri a meccset? *Kérdeztem rá.*

  11. – Azon ne múljék.
    * Kiropogtatta ujjait és felült rendesen Mileniával szembe.*
    – Azt hiszem ez egyszerűbb lesz mint hogy mindent elmagyarázzak lépésről lépésre.
    * Kezét a lány arcához érintet és egy pillanatra lehunyta a szemeit majd mikor ismét kinyitotta oldalra döntötte a fejét.*
    – Nos eszedbe jutott már? Igyekeztem mindent felkutatni az elmédben amit csak lehetett róla.
    * Eltűrte a haját mielőtt elvette volna a kezét és vissza tért volna a táblához. *
    – Nálad a fehér részleg szóval kezdj. De nehogy azt hidd hogy kíméletes leszek.
    * Mosolyodott el.*

  12. *Hallgattam szavait és felsóhajtva néztem le magunk közé, majd mikor felrántotta a takarót és a sakktábla volt előtte nagy szemekkel néztem fel tekintetébe. Hallgattam szavait és bólintottam rá.*

    – Rendben akkor sakkozzunk. Bár lehetséges hogy újra meg kell rá tanítanod. Évezredek óta nem játszottam. *Mondtam ki őszintén és úgy ültem fel az ágyra török ülésbe vele szembe.*

  13. – Mi lenne? Nem jelentene számomra semmit. Ugyan az a nő vagy akit a városba megismertem.
    * Rántotta meg a vállát némán figyelt majd a sátras dologra elnevette magát.*
    – Hát sajnos el kell Szomorítsalak mert ez nem az aminek gondolod.
    * Lehúzta magáról a takarót majd maga elé mutatott ahol egy sakktábla volt rajta a bábukkal. Megigazította a ruháit amik pillanatok alatt vissza kerültek rá majd vigyorogva felült.*
    – Én mondtam hogy nem az aminek látszik. A testem bizonyos részei nem úgy működnek mint a halandó férfiaké. Csak akkor van merevedésem ha úgy akarom.

  14. *Sértőnek szánt szavaira megvontam a vállam és úgy néztem rá érdeklődve.* -És ha az vagyok, vagy voltam? *Kérdeztem érdeklődve szemeibe nézve mélyen és kérdésére hogy elmúlt a testi vágy a karkötőmre néztem, amit tőle kaptam.*

    – Nem mondanám azt, hogy elmúlt a vágy a kielégülésre vagy hogy nem ennél igazán csábító és vonzó falat a számomra, de az a test, amire váltottál nem volt számomra vonzó. Ez olyan meglepő? *Kérdeztem mélyen szemeibe nézve és mély levegőt véve sóhajtottam fel.*

    – Nem tudom mennyire fog sokkolni az érzés egy aktus során. Hosz eddig a fájdalom mellett volt orgazmusom. Így belegondolva eléggé érzékeny kehetek. Szóval van bennem most egy kettősség… vágyom rá és kíváncsi vagyok, de valamiért tartok is tőle. *Mondtam ki azt amin igazán elgondolkodtam az elmőlt percekbe és lenézve kezemre és így a karkötőre gondolkodtam ismét el.*

    – Bocsánat túl sokat gondolkodok, bár a magunk fajta örök életűeknek ez nem csoda. *Sóhajtottam majd ismét felnézve rá döntöttem oldalra a fejem.* -Sakk? De ha neked nem fontos a nemi aktus akkor miért állítottál sátrat? *Kérdeztem rámutatva ágyékára a takaró alatt.*

  15. – Te most le tacskóztál? Most mondjam azt hogy céda vagy? Gonosz némber.
    * Vissza változott majd a hátára fordult és felsóhajtott.*
    – Most még a gyilkolástól is elment a kedvem pedig ez már reflex szerű… Jó elmúlt.
    * Rá nézett és megrázta a fejét.*
    – Más lettél? Csak nem abba maradt a testi vágy hogy a fájdalom elúszott? Sakkozhatunk is. Nekem nem fontos a nemi aktus.
    * Mosolyodott el gonoszan. *

  16. -Semmi nem érdekes. *Ráztam meg a fejem és ahogy kinyilt az ajtó lassan léptem be rajta. Érdeklődve néztem végig a szobán, majd újra Halálra, aki addigra felső nélkül feküdt az ágyba megfiatalodva. Döbbenten néztem rá és nagyobbakat pislogva.*

    – Hát… a férfiakra bukom és nem tacskókra. *Néztem rá és ahogy felém nyújtotta a kezét lassan lépkedtem mellé és ültem le az ágyra. Érdeklődve néztem végig rajta és mély levegőt véve néztem le a karkötőmre, amit tőle kaptam. Nem értettem magamat miért nem csábítom, hisz eddig teljesen mindegy volt, hogy mennyi idős csak a lányeg a kielégülés volt a testiv ágy enyhítése.*

    – Te úgy voltál számomra vonzó ahogy voltál. *Mondtam ki az igazat újra felnézve rá.*