C.C lakása

Ez egy társasház III emeletén található lakás, amely a házzal szemben állva balé oldalon, a sarkon lévő lakás. Két oldalról lehet kimenni az erkélyre. Világos, tágas, két szobás lakás. Található egy konyha, egy étkező, egy nappali és egy C.C. által beugrónak nevezett kicsi előszoba, ahol le lehet venni a kabátot és a cipőt. Az előszobában egy fiókos komód is van, amiben mindenfélét tart, de a tetején tartja a kulcsokat, apróságokat. Két helységből megközelíthető az erkély: a nappali és a háló szoba. Nem luxuslakás, de nem is lepukkant lyuk. Rendezett, normális, szép polgári lakás. A szomszédok, rendesek, kedvesek és csendesek. Van egy két lakó aki kekeckedős, pletykás és egyebek, de hát azok minden házban vannak.

Vélemény, hozzászólás?

19 hozzászólás érkezett az alábbi témában: “C.C lakása

  1. -Mosolyogtam, amikor azt mondta megpróbálja jól csinálni.- Shi… a táncban nem az számít mennyire csinálod jól, hanem, hogy élvezd amit csinálsz… Én azt a táncot szeretem, amit élvezek, nem ami tökéletes… -Mondtam.- Élvezd… Élvezd a zenét, élvezd a táncot, élvezd a partnered… -Mosolyogtam. Éreztem, hogy egyre jobb a mozgása, már nem annyira merev mint volt. A közelség miatt az én szívem is erősebben vert, izgatott voltam. Még ennyire nem élveztem senkivel a táncot, mint most. Teljesen ki tudtam zárni a külvilágot, csak rá figyeltem és a táncra. Teste forrósága engem is izgatottabbá tett. Amikor az új mozdulatokba vágva, elkezdte azokat megvalósítani elmosolyodtam. Az első forgatásánál kicsit lejjebb tartotta a kezét, de én kijavítottam és megemeltem kicsit a kezét a megfelelő helyre. Nem tettem szóvá, csak a mozdulat végén újra hozzá simultam és folytattam a táncot. Amikor megdöntött mélyen néztem szemeibe, majd ahogy vissza döntött folytattuk. Amikor már ez is jól ment, megmutattam neki az ellép, vissza simul, megpörget, pukedlizik, meghajol és utána szorosan simulva táncol részt. Ellépni kell, aztán vissza, majd a nő pukedlizik, a férfi meghajol, majd szorosan össze simulva folytatják a táncot.-

  2. -Rendben van.
    *Néztem a szemébe és próbáltam nem a lábunkat nézni hogy ne a lábára lépjek, lassan menni kezdet. Olykor olykor a testemet mintha nehéznek éreztem volna. Mikor az alap lépéseknek vége lett egy kicsit fújtam ki pár levegőt és figyeltem amit C.C mond.
    -Oké rendben van…. meg próbálom jól csinálni.- El kezdtük a táncot újra, ahogy telt a táncból az idő csak a szemét és a nyakát néztem, a zenét lassan nem hallottam a szív dobogásomat és mintha C.C dobogását is érezném a kezén keresztül, éreztem hogy minden fekete lesz és csak mi vagyunk, a testem egyre forróbb lett, mozdulataim át vették azok az érzések amit eddig nem igazán éreztem. A lépteim gyengédek és érzésekkel teli volt, a farkamat tánc közben csóváltam majd egyszer csak mikor egy melegséget éreztem meg csináltam az új mozdulatokat.

  3. -Elmosolyodtam, mikor láttam, hogy elpirult és nyelt egyet. – Nézz a szemembe és csak a zenére, meg kettőnkre figyelj… Csak engedj az érzéseknek és lazíts… -Mondtam mosolyogva, miközben táncoltunk lassan. Szemeibe néztem és vezettem őt. Testünk a tánc közben olykor megmozdult picit, így olykor éppen csak pillanatokra vált el a testünk, de aztán újra össze simultunk.- Ügyesen csinálod… add át magad a zenének és a táncnak. -Mondtam, tovább táncolva vele. Miután már az alapok jól mentek a következő lépés következett, amikor elmondtam neki a pörgetős mozdulatot és ahogy megdönt hátra kicsit.- Nos, akkor építsük be. -Mosolyogtam, és még néhányszor megmutattam neki ezeket a mozdulatokat, hogy mit kell tegyen ő és mit én. Pár alkalom után táncoltunk tovább, rábízva mikor perdít meg és mikor dönt hátra kicsit.-

  4. *Örömmel hallottam mikor igent mondott, át mentem vele a nappaliba és mikor a zene el indult egyik fülemet a zene irányába fordítottam. Mikor fel vettük az alap helyzetet nyeltem egyet és el pirultam. ~Ah… Túl közel van… Alig hiszem el hogy találtam valakit akit nem préda ként látok hanem úgy hogy az tetszik~.
    -El engedni magam? egy kicsit nehéz lesz de meg próbálom.
    *Mikor mondta a mozdulatokat figyeltem rá és bólintottam egyet.
    Mikor el kezdtük a mozdulatokat közben csóváltam a farkamat és próbáltam nem a lábára lépni.

  5. -Ahogy a füleit mozgatta megint azt csináltam. Figyeltem a mozgó füleket, majd megcirógattam a fülét, elmosolyodva. Mikor felcsillantak a szemei elmosolyodtam. Én is megittam a bort, miközben ő is. Elpirultam miután felállt és kezét nyújtva felkért táncolni. Megfogtam a kezét és felálltam.- Örömmel… -Mosolyogtam.- Gyere… -Hívtam és átkísértem a nappaliba, ahol nagyobb a hely. Bekapcsoltam egy keringő zenét, majd vissza sétáltam. Megfogtam kezeit és felvettem az alap testhelyzetet, hozzá simulva teljesen.- Ne aggódj… csak annyi a titka, hogy engedd el magad. Hagyd, hogy a zene és a partnered vezessen… Ne figyelj arra, hogy jól csinálod e… ne görcsölj a lépteken… csak táncolj velem és engedd hogy vezessenek az érzések. -Mosolyogtam rá, majd elmagyaráztam neki az alaplépéseket és mozdulatokat. Ezután lassan, az alapokkal kezdve kezdtem vele táncolni.-

  6. Mikor azt mondta el leszek kényeztetve a füleimet mozgattam majd mikor le törölte a szám sarkárról el pirultam majd róka farkamat csóváltam.
    -igen jó lenne meg tanulni.- Bólintottam egyet majd mikor meg mondta meg tanít táncolni és mikor meg mondta melyket csillogó szemekkel néztem rá.
    Ittam egy kis bolt majd fel álltam és le hajoltam, egyik kezemet ki nyújtottam felé.
    -Táncolna velem C.C kisasszony? de előre mondom kicsit két bal lábas vagyok a táncokba.
    Mondtam mosolyogva és néztem a szemébe.

  7. -Kuncogtam amikor láttam, hogy a szavait a bor hatása is tükrözi.-
    Igen… el leszel kényeztetve… -Kuncogtam. Ahogy a desszertből harapott egy kis tejszínhab maradt a szája sarkában, megfogtam a szalvétát és letöröltem a tejszínhabot, majd összehajtottam a szalvétát és a tányér alá tettem félig.- Csak egy kicsi ott maradt. -Mosolyogtam rá.-
    Ugyan, senki születik, úgy hogy mindent tud… idővel megtanulja. -Mondtam, majd ettem a desszertből, majd ittam egy korty bort. Én sem bírom túl jól, és én is kezdtem érezni a hatását, ezért kicsit távolabb tettem, hogy nem iszom többet.-
    Szeretnéd megtanulni a társas táncot? Meg taníthatom neked? -Mosolyogtam, kíváncsian rá.- Mondjuk a keringő egyszerűbb… -Mondtam elgondolkodva. A keringőtől egyszerűbb szerintem nincs is.-

  8. -Nem biztos, jó társaságban…semmi sem biztos.
    Kuncogtam egy kicsit halkan, és éreztem mintha kezdene a bor hatását kelteni egy kicsit.
    -hmm akkor róka alakban el leszek kényesztetve.
    Mosolyogtam el és haraptam egyet a desszertből és egy kis tejszínhab maradt a szám szélén.
    -áh.. a főzésnél van még mit tanulnom.
    -Hmm-Néztem rá érdeklődően- jó lenne táncot tanulni, a társas tánc meg tetszett mikor egy kirakati tv-ben láttam.

  9. Szóval, akkor nem kell aggódnom, hogy részegeskedni fogsz! -Jelentettem ki viccelődve.-
    Nem is szabad! -Kuncogtam a nem igazán bán meg dolgokat kijelentésére, ahogy rám kacsintott elmosolyodtam. Kíváncsian figyeltem, ahogy a fejem megsimogatta, hiszen ilyet még senki sem csinált velem. Sárga szemeim kíváncsian csillantak, a fejsimogatásra, majd elmosolyodtam. Ahogy a fülei simogatását említette elpirultam.- Megint azt csináltam… Ne haragudj… -Mondtam elpirulva.- Helyesek a füleid és kedvelem a rókákat… -Mondtam kicsit zavarban voltam, amiatt hogy a füleit “molesztálom” időnként. Azért elmosolyodtam, hogy megengedte mert neki is jól esik.-
    Mmm… Akkor egy főzéshez is értő fényképész is vagy, tulajdonképpen. -Mosolyogtam rá.- Szép hobbi… én az állatokat, a természetet és a művészeteket szeretem. Például festés, táncolás, és kéz műveskedés. -Mosolyogtam rá felcsillanó szemekkel.-

  10. -Köszönöm.-Bólintottam egyet.-Nem mondanám, hogy annyira bírom az italt, ugyan nem igazán szoktam meg bánni dolgokat.-Kacsintottam rá.- Èn meg próbálok jó tanár lenni.-Simogattam meg a fejèt ès mèg egy falatot estem a desszertből.-Nem vagyok igazán válogatós az italokból. -Mosolyogtam rá- Hm szóval szereted ha simogathatod a femnèl? Csak nyugodtan nekem is jól esik.
    -Hmm a fegyvereken kívül…aludni, ès fènykèpezni, ès volt mikor a kocsma tulajdonos egyik ismerősének kellet besegíteni a konyhán, nem volt rossz.

  11. Oh. Nos, nálam el lehetsz, ha akarsz. Van még egy szoba, ott el lehetsz. Nem szeretem a számító és kétszínű embereket… -Mosolyogtam utalva arra amit mondott a cserébe kérésről.- Akkor te jól bírod az italt… én kevésbé… -Mondtam kuncogva.-
    Csak aztán majd meg ne bánd… -Kuncogtam.-
    Ígérem jó tanítvány leszek… -Mosolyogtam. – Igen. A csokit szinte mindenki szereti, így az megfelelő mindig. -Megmozduló füleit megint nagy figyelemmel kísértem, még a szavam is elhalkult. Már megint azt csináltam. Futott végig a gondolat a fejemben.- Az italos szekrényben találsz mást is, ha kedved lenne valami mást inni… én nem bírom jól, így szinte sose iszom. -Mosolyogtam rá, majd enni kezdtem, miután Shi is neki látott.- Mit szeretsz még a fegyvereken kívül? -Kérdeztem kíváncsian.-

  12. -Nem igen, csak sok olyan volt ahol kértek cserèbe valamit…főleg mikor túl sokat iszok a kocsmában ès le kell dolgoznom vagy ingyen el kell válalnom valamit…ès ugyan ez van ha szálást kèrek.
    -Hmm rendben van,meg tanítalak ès nem igen vagyok szerèmy.-Mosolyogtam.- nem baj az…úgy is leginkább lustulni szoktam így jót tessz nekem is egy kis edzès.-Mikor meg láttam a desszertet fülem megint meg mozdult ès róka farkamat is csóválni kezdtem, el is pirultam mikor mellèm ült.
    -Jó étvágyat.-Vágtam bele villával a desszertet.-Hmm szeretem azokat a desszerteket amik csokival vannak.

  13. -Megmozduló füleit ismét élénken és lekötött figyelemmel néztem.- Hát igen… kihívás volt azt biztos… -Mosolyodtam el. Kipillantottam az ablakon és elmosolyodtam.- Biztosan jó vagy, csak szerénykedsz. -Kuncogtam.-
    Mondd csak nálad ez a cserébe dolog ennyire fontos? -Kérdeztem kíváncsian.- Ha megköszönöd éppen elég… Tudod a köszönöm szó ismerete, olykor sokkal többet jelent a cserébe adott dolgoknál, legyen az bármi. -Mosolyogtam.- Megköszönöm, ha tanítasz, de azt azért tedd, mert akarod… -Mosolyogtam rá.- Az én fizikai erőm nem túl nagy… edzett vagyok, egy edzett embernél nem vagyok erősebb, szóval nem tudlak nagyon megkínozni… -Mosolyogtam, majd felálltam és elpakoltam az üres tányérokat, és a desszertet tálaltam elé.- Parancsolj. -Mosolyogtam, majd leültem mellé.- Jó étvágyat. -Mosolyogtam rá. Ittam a borból egy keveset.- Örülnék, ha segítenél… -Mondtam mosolyogva.-

  14. Mikor meg hallottam hogy mindenki meghalt a fülébe egy kicsit meg mozdult.
    -HMM meghaltak… Mindenki szereti a kihívásokat.
    Mosolyogtam el ès ki nèztem az ablakon.
    -Igen szèp a kilátás. Sajnos engem sem tanítottak így nem tudom milyen jó vagyok benne.-Rá nèztem ès el mosolyogtam.-A finom ètelèrt cserèbe leszek a gyakorló bábúd, jól bírom a kínzó edzéseket is.-Kacsintottam rá ès bele ittam a poros pohárba.

  15. -Látva, hogy felcsillantak a szemei és még meg is dicsérte a főztöm elpirultam, kissé lepett arccal, mert senki sem dicsérte még meg amit főztem és jól is esett a dicséret.-
    Köszönöm. Örülök, hogy ízlik. -Mosolyogtam rá, már elmúlt a pír az arcomról. Ahogy neki láttunk a másodiknak és az is ízlett neki, sőt még ivott is a borból, jól esően mosolyogtam. Jó volt látni, hogy így élvezte a falatokat. A kérdésére bólintottam.-
    Igen. Szeretem a fegyvereket. -Mosolyogtam.- Én inkább a kézi fegyvereket szeretem és a vadász kést. A kardokhoz nem értek annyira… Gondoltam rá, hogy meg kellene tanulnom, de nem igazán találtam olyan személyt, aki meg tudna tanítani… sajnos az elején mind meghalt… -Mondtam sejtelmesen, mivel én magam öltem meg őket, a parancsok által, mert mindegyik tapizott, és tőlük zokon vettem.-
    Te jó kard forgató vagy ezek szerint. -Mosolyogtam rá kíváncsian.- Én jobban bánok a lőfegyverekkel. -Kuncogtam.-

  16. Meg kóstoltam a levest és szemem újra csillogott.
    -Nem csak jól néz ki de nagyon finom is.
    Csak bólogattam.
    -Igen, sokkal jobba sőt és fűszeres étel.
    Lassan meg ettük a levest és jött a második és az is igen csak ízlett, erre ittam is a boros pohárból.
    El mosolyodtam és minden falatott élveztem amit be kaptam.
    -Mond csak szereted a fegyvereket? nekem katana a kedvenc fegyver típusom.

  17. -Kicsit furcsa érzés volt, ahogy figyelte, hogy főzök, mert sose nézett még senki főzés közben, de nem volt kellemetlen. – Köszönöm. – Mosolyogtam a lakás dicséretére. Csak mosolyogtam arra, hogy még nem találtam senkit magam mellé. Ahogy kiment telefonálni elmosolyodtam, és befejeztem a főzést. Kicsit meglepődtem azon, hogy a bor mellé engem kér még az asztalhoz. Jól esett ez a kérése, így a szokottnál sokkal kedvesebben mosolyodtam el. Hoztam egy üveg első osztályú vörösbort és amíg öntött kettőnknek leültem az asztalhoz.- Jó étvágyat. -Mondtam mosolyogva, majd mikor ő enni kezdett én is enni kezdtem. Először a levest ettem, ami valamiért jobban esett, mint szokott. Talán azért mert nem egyedül eszem, ahogy szoktam. Figyeltem Shire, hogy neki, hogy ízlik a főztöm.- Sokkal jobb a főtt étel, igaz? -Kérdeztem rámosolyogva. Kint már nagyjából lement, ami kellemes hangulatot adott, mivel éppen szemben ment le a nap, így jó hangulat fényt adott a lemenő nap utolsó sugarai.-

  18. Követtem őt majd mikor kinyílt a kapu be mentem utána, néztem a kertet.
    -Jó…Jó napot.- Fogtam vele nehezen kezet.- Shi vagyok, nem fogom zavarni az itt lakókat.
    El köszönés képen egy kicsit meg hajoltam majd követtem őt.
    Kicsit félénken de beléptem.
    -Jó napot… oké,köszi.
    Vettem le a cipőmet és a kabátomat, mikor azt mondta nézek körül bólintottam egyet és be mentem a napaliba, a kanapéra le ültem.
    -Szép és otthonos lakásod van.
    Kezdet kicsit melegem lenni így meg szabadultam a felső ruházatomból azt gyors össze hajtva raktam a magam mellé a kanapé szélére.
    Mikor meg éreztem a finom illatokat a pulthoz sétáltam és arra rá dőltem.
    -Áh kellemes illatok. – Néztem csillogó szemekkel ahogy főz, és az hogy ennyi dolgot.
    Nyeltem egyet. -El sem hiszem hogy még nem találtál senkit magad mellé.
    Egyszer csak csörgött a telefon és ki mentem az erkélyre, egy ideig kint voltam majd mikor meg halota le raktam és vissza be mentem és le ültem az asztalhoz.
    -Áhh így még csodásabban néznek ki. Egy kis bort és amit még kérek az te C.C az asztalhoz.
    Mondtam mosolyogva, mikor ide hozta a bort az asztalra öntöttem kettőnknek.
    -Jó étvágyat.

  19. -Amikor elértünk a házhoz, látszott, hogy társasház. Amikor bementem a kapun és beengedtem, látszott, hogy rendezett, szép a kert. Belépve az épületbe, köszöntem a portán ülő portásnak, aki idős ember volt.- Jó napot Carl! Hogy van? -Köszöntem a portásnak.- Óh! C.C. kedvesem! Köszönöm jól. Ki ez a fiatal ember veled? -Kérdezte az öreg.- Ő a vendégem, egy barátom. Lehet, hogy itt alszik, de nem lesz vele baj. -Mosolyogtam a portásra.- Jó napot kívánok, Carl vagyok a portás. Ha bármi van csak szóljanak… -Mondta Shinek. Ezután felkísértem a harmadikra, ahol bementem vele a lakásba.- Ez egy társasház, itt többen lakunk. Jó közösség. -Mondtam.- Bátran érezd magad otthon… -Mondtam körbe mutatva a lakás egyszerű volt, de szép. Nem szeretem egyébként sem a luxus lakásokat.- Amig elkészül a vacsora, addig nézelődj nyugodtan. -Mondtam. Bementem a szobába és átöltöztem teljesen. Egy trikóban és egy sortban tértem vissza, ami szintén fehér volt, de egy lezser, nagyobb méretű inget vettem rá. Ezután mezitláb, bementem a konyhába és neki álltam főzni, hamarosan finom illatok kezdtek terjengeni a lakásban. Sütöttem húst és halat, amihez párolt zöldséget csináltam köretnek, tejszínes öntetet csináltam a húshoz és citromos-zöld fűszeres öntetet a halhoz. Főztem hús levest és sütit is csináltam. Meggyes krémmel töltött piskóta, csokival leöntve, tejszínhabbal a tetején. Mindennel elkészültem egy óra alatt. Megterítettem és mindent kipakoltam az asztalra.- Shi… kész a vacsora, gyere. -Hívtam az asztalhoz az ebédlőbe.- Ha valamit még kérsz szólj… -Mondtam.- Inni mit szeretnél? gyümölcs levet vagy bort? -Kérdeztem kíváncsian.-