Mocsár

 Íme a mocsár. Megannyi rémséges teremtmény otthona. Itt találhatod meg a boszorkányok rejtekhelyét és a trollok fészkét. Ha felkészületlenül mész be a mocsárba lehet, hogy nem térsz vissza élve de az is lehet, hogy a békák populációját gyarapítod.

Concept-preview-1

 

Vélemény, hozzászólás?

355 hozzászólás érkezett az alábbi témában: “Mocsár

  1. *Magamban számoltam a perceket, mert túl sokáig nem lehettem hideg helyen de most nem volt más választásom, ahogy felvett és odébb vitt kicsit morogtam rá és a kezemet igyekeztem össze dörzsölni meg melegíteni magam, de éreztem, hogy nem vált be. Amint letett és a meleg érzés eltöltött a táskámat levettem, és a kabátomból kibujtam majd magamra terítettem és össze kuporodva tovább dörzsölgettem a kezemet. Amint felmelegettem, a hideg érzet kicsit megmaradt és a szürke csukjás ruhámat magamra húztam, közben lenyugodva farkamat csóváltam a földön jobbra balra. Érdeklődve figyeltem amit csinál, hogy az árnyékból veszi elő a cuccait érdeklődve figyeltem de jobban foglalkoztatott az hogy bár átvoltam melegedve nekem az a meleg nem volt elég. A belső tüzem nélkül nem éreztem sem biztonságban sem eléggé felmelegedve magam. Érdeklődve figyeltem és kicsit meg el is mosolyodtam azon, hogy folyton figyelt miközben a cuccait kémleltem. Amint ész volt a leves elvettem tőle.*
    -Köszönöm…..komolyan mondtam de nem gondoltam volna….
    *Kedvesen rá mosolyogtam és a forró tányér érintése jól esett a levest meg elkeztem kortyolgatni. Az imént elkészült leves eléggé forró volt és ahogy ittam éreztem, hogy átmelegít amitől kicsit meg is nyugottam.*
    -De legközelebb inkább hagy ott vagy nem tudom de ilyet még egyszer ne….majden elvesztettem olyat amit nem akartam…..
    *a levesbe ismét bele ittam.*
    -Tényleg békén kellet volna hagyallak elsőre…
    *Motyogtam majd tovább ittam a levest.*

  2. Mikor elmentek felkaptam a kissé megfagyott lányt és hamar elsiettem vele egy olyan helyre ahol ezek nem nagyon fognak követni.
    Hamar elérkeztünk egy tisztásra aminek széleit körbe vettem jéggel így akárki rá lép vagy áttöri azonnal érezni fogom.
    -Kryssz-nem örültem neki,hogy ilyet csináltam,komolynak komoly vagyok,de nem igazán szeretek ilyen bajt okozni valakinek.
    Kezemet rá téve lassan a vizet felmelegítettem a testén ami szinte párologni kezdett azonnal,a vizet irányítva fel tudtam melegíteni rendesen,majd az árnyékomat használva elő vettem az igazi felszerelésem,de komoly tekintettel figyeltem,annak ellenére amit most csinálok nem bízok benne-Rendben-suttogtam,majd tűzet raktam és a táskámból elő vettem egy hadseregnek való élelmet,majd szó szerint levest készítettem neki,de hamar az árnyékomba temettem ismét a cuccaim,persze egy pillanatra se vettem le a szemem Krysszről…-Tessék,ahogy kérted…

  3. *Amint a kígyók levedlettek és szétváltak majd ismét egyé eléggé meglepett és Laytaír kezét kicsit jobban meg szorítottam és tovváb készültem indúlni. Ahogy megszólalt rá figyeltem majd idegesen de nyugton maradtam. Ahogy hideg lett. Elég hideg lett Laytaírt elengedtem és kicsit dideregni is kezdtem. Ahogy bocsánatott kért kicsit dideregve de vállat rántottam, jelezve hogy már úgy is mindegy mert így se fogom tudni a használni a tüzemet.*
    -De…jössz…n…nekem egy f..forró levessel…..
    *A fán összéb kuporodtam és kezemet fogtam, és idegesen figyeltem a kígyót.*

  4. Mikor a kígyó hibrid a földre tapadt az vedleni vagy átalakulni kezdett,majd három felé oszlott amivel eltávolította magából a golyót.Aztán szemrebbenés alatt egyesült.-Kryssz-suttogtam,közben még mindig a kezemet fogta-Ez í]y nem lesz jó..várj-majd a párát felhasznála nagy nehezen lehűtöttem a testünket annyira,hogy ezek a fenevadak ne tudjanak érzékelni minket a hő által-Bocsáss meg ha ártok neked-suttogtam komoly hangon.
    A terv be vállt le hűtöttem a testünket enyhén és a körülöttünk lévő dolgokat ők pedig összezavarodva tértek vissza a föld alá

  5. *Vártam és közben rossz előérzetem kezdett lenni. Amint intett homályosan de láttam majd utána indúltam. A táskámba bele nyúltam közben a géprovarok előjöttek és enyhe fényükkel világítani kezdtek így kicsit láttam. Ahogy meg remegett a föld és három nagy valamit láttam láttam az egyik rovart oda küldtem hogy lássam mi is az de megette. Elég ideig világított, hogy észre vegyem mi is üldöz minket. Farkam felborzolódott és Laytaír mellet már ott is teremtem majd kezét megfogtam és gyorsabb tempóban keztem haladni közben a másik kezemmel a táskámban kotorásztam és egy gomböt elővettem majd a farkam segítségéve ami még mindíg fel volt borzolódva csavartam a gömbön egyet és a következő pára átugorva egyenest felugortam a gömböt pedig levágtam. Az egyik kígyófej bekapta és lenyelte mire fejemhez kaptam de minél magassab ágra igyekeztem feljutni. A kígyó fel fele jött amitől idegesebb lettem mert a gömb később kapcsolt. Majd egyszer csak a földbe vágódott a kígyó amire a bent rekedt levegőt kifújtam de a farkamat továbbra is intenzíven csóváltam. A kis gömb amit elhajítottam felé az egy gravitációs gömb volt késleltetett aktiválással. A gravitáció erejét 360%-alékkal megnöveli tízméteres körzetben ezért is húztam magammal Laytaírt a fa legmagasabb pontjára, hogy minket ne húzz le a gravitáció és ne csapódjunk a földbe.*

  6. https://www.youtube.com/watch?v=3outQoC4qiA

    Intettem neki,hogy ne menjen,mert valami nem stimmel,ne legyen öngyilkos akár milyen halk,itt nem a hang vagy a zaj fog döntő lenni,hanem a hő.Éreztem a talajban levő nedvességről,hogy a föld alatt van valami,vagy valamik.Nem tetszett úgy gondolom csak egy valami lehet,de azzal ilyen fás helyeken nem tudunk megküzdeni.Intettem,hogy induljon észak keletnek ellentétes irányban,szégyen a futás de hasznos főleg a mostani állapotomban.Amint neki eredtünk a futásnak érződött,hogy  a föld enyhén remeg alattunk de nem csodáltam hiszen vurmona leszármazottak kezdtek el üldözni minket három fejű kígyók….három darab…gyorsaságuk halálos,most pedig csak menekülni tudok….Eredjen el az eső…gyerünk…essen már…Kryssz tüze most nem segít és az erőm is fogytán.

  7. *Egész csendes volt minden egészen addig míg egy különös érzés el nem fogott Laytairra néztem aki meg is mondta, hogy honnan és hogy asárkány opciót kilehet zárni. Tovább haladtunk amikor mondta hogy ájj hátranéztem és ahogy mondta, hogy fel a fára a géprovarok a táskámra száltak és a fényüket lejjeb vették.A fára felugortam a jég maszk eléggé meglepet és nem valami szépen néztem Laytairra majd bólintottam és a rovarok a táskámba bújtak így a fényük egyáltalán nem voltak láthatók. Vak sötét volt szinte csak sötétebbnél sötétebb foltokat láttam, de kerestem valamit. Laytaírnak elmutogattam, hogy előre megyek megnézem mi az de halk lesz a léptem. Amint elmutogattam vártam a válaszára és épp hogy láttam a kirajzolódó alakját.*

  8. A látásom tökéletes volt az éjszakában a párát felhasználva érzékeltem a mozgást a környezetünkben.Figyeltem minden egyes rezdülést,a felhők eltakarták a holdat ezzel teljes sötétségbe borult minden.
    -Kryssz-suttogtam-észak nyugatról közelít valami,de ez nem sárkány-majd hirtelen eltűnt a mozgás-állj-suttogtam-fel a fára-szóltam oda mert éreztem,hogy valami nem stimmel,én azonnal felmásztam.Az erőm foghíjas volt így most pont nem akartam kockáztatni.
    Amikor a fán voltam több mozgást is érzékeltem,teljes csöndben maradtunk…mind a kettőnk szája elé raktam jég maszkot,hogy a lehelet és lihegésünk ne hallatszódjon.Majd mutattam,hogy maradjon csöndben.

  9. *Ahogy szált lefele a nap úgy sötétedett és mivel a lángjaimat nemtudtam használni és a látásom akár az embereké így a sötétben alig láttam valamit Ezért a táskámből elővettem egy kis szitakötő rovart meg egy hallókészüléket amit az egyik fülemre igazítottam és bekapcsoltam.Hallotam a fiú szavát jobban mondva a nevét de nem néztem rá csak én is megmondtam a nevemet.*
    -Én Kryssz vagyok.
    *A géprovarokat is bekapcsoltam amik halvány kékfényben kezdtek világítani. a hallókészülék egy olyan rádiójelet küldött ki a rovaroknak ami segítségével teljesítették a parancsaimat amit mondtam vagy amire gondoltam és a géprovarral melletem hátranéztem a fiúra.*

  10. Mikor meglegyintette az orrom jött volna hogy ide fagyasszam..bár nem vagyok olyan szívtelen,hogy itt hagyjam a trolloknak..már mint gondolom.Sóhajtva követtem tovább és egyre mélyebbre és egyre sötétebb helyekhez közeledtünk.A nap kezdett le szállni és nyugat felől felhők jelentek meg mire én elmosolyodtam.
    Tovább figyeltük a csendet,most mintha minden megnyugodott volna úgy éreztem,ismét egy madár szállt a vállamra és csicseregni kezdett nekem halkan,de én élveztem nagyon.
    A lányt figyeltem,csak zsebre dugott kézzel haladt továbbra is.
    -Laytair-szóltam oda neki egy komoly hangon 

  11. *Komoly tekintettel figyeltem a fiút ahogy meggyógyítja magát. Ahogy felém lépet és megszólalt csak nagyot sóhajtottam és figyeltem, ahogy meggyógyítja saját magát. Táskámat meg igízátottam majd utána indúltam.A mosolyát figyeltem majd kezemet zsebrevágtam.*
    -A döntésem még mindíg nem változott. És van még pár trükk a tarsolyomban.
    *Elsétáltam mellete és közben a farkammal meglegyintettem az orrát majd tovább haladtam úgy ahogy eddig.Előtte de azért látótávolságon belül.*

  12. Mikor a sárkányt belülről széjjel tépve le értem azonnal vissza változtam emberré és gyógyítani kezdtem a sebeket amiket a sárkány savja miatt szereztem,a bőr teljesen le volt égve a húsról és én hajamat megigazítva léptem Kryssz felé.
    -A gyengeség nem létezik-mondtam oda lépve,a bőröm lassan nőtt vissza gyógyítás képességem segítségével.
    -Haladjunk tovább?Most már csak egyre erősebbek lesznek-mosolyodtam el és megindultam ismét ugyan abba az irányba-Vagy maradj nyugodtan ha akarsz…

  13. *A sárkányon igyekeztem rajta maradni és a szárnyához jutni és úgy éreztem magam mint egy hullámvasúton. Amikor a föld felé közelített úgy terveztem hogy leugrom de a jég körülvett így nem ugortam sehova csak a földön langoláskor elszakadtam a sárkánytol de ennek a jégpáncélna annyi hátulütője volt hogy a tüzemet egy kis darabig nem tudtam majd használni ami miat nagyot sóhajtottam és figyeltem a fiút majd amint végzett morcos tekintettel néztem rá.*
    -Hogy is montad mielőt oda adod valakinek ezeket tudd meg,hogy milyenek a képességei. Most én mondom mielőt használod valakin tudd meg mik a gyengeségei….

  14. A lány neki ugrott a sárkánynak ami eléggé mulattatott de…ami azután történt szinte tudható volt.A lány azonnal fel pattant a hátára és a sárkány fel szállt ami ezután jött nagyon érdekes volt.A sárkány ide oda cikázott,hogy  a szárnyát ne tudja megközelíteni,ami még durvább volt,hogy megfordult a sárkány és mivel így sem esett le a vakmerő hősnő a földnek akart csapődni a hátával ezzel szinte a földbe döngölve a lányt.És azonnal jég páncélt hoztam létre a lány testére,hogy az megvédje,még volt annyi erőm,hogy ne legyen semmi baja a becsapódás után,bár ő lent maradt a sárkány ismét a levegőben volt és felém jött.
    -Hát rendben…-majd egyenesen a szájába repülve egészen a testébe hatoltam,majd testem elkezdett hűlni irgalmattalan nagy  sebességgel.Majd lassan elkezdtem átalakulni.Majd belülről  törtem ki belőle ezzel cafatokra tépve a nálam kisebb sárkányt.Mikor végeztem testét megfagyasztva hagytam,hogy porrá őrlődjön.Hamar lent voltam a földön és ismét emberi formámat vettem fel.

  15. -Ennyit a kedvességről…
    *Motyogtam majd amint kijutottunk váratlan volt a mozdulata ami az arcomon lát szott is. A pirula hatása kezdett elmúlni de nem vehettem be újjat mert az felért volna egy öngyilkosságal. Ahogy rámszólt én elmosolyodtam majd megszólaltam.*
    -Azthiszem nem etetni akarjuk ugye?
    *Kérdeztem majd nagy levegőt vettem amint kifújtam a kezemet megropogtattam.*
    -Ha szép szóval nem akkor erővel. Jégcsapokat tudsz csinálni?
    *Kérdeztem és a megmaradt erőm felét fel is terveztem használni. A sárkány felé megindúltam és felé cikáztam de csak a szájával csapkodott meg ide oda lépkedett és a farkával is csapkodni kezdett. Ami nem sokon múlot hogy eltaláljon de így egy könnyeb feljutást biztosatott a hátára. Amint feljutottam a szárnytőhöz indúltam de közben a nagy dög felszált ami kicsit megnehezítette a dolgomat, hogy eltudjam törni a szárnyát.*