Fordított világ

A sziget csoportok egyike melyet egy hatalmas vihar ölel körül így védve a sziget titkát. Ha valaki mégis sikeresen túléli az utat a szigetre egy fordított világban találhatja magát ahol a kicsi nagy a nagy pedig kicsi. (Pl az elefántok itt kiskutya méretűek a rovarok pedig hatalmasak.) 

Vélemény, hozzászólás?

32 hozzászólás érkezett az alábbi témában: “Fordított világ

  1. A duzzogásra csak pimaszul elmosolyodott. Dante a vállára szállva károgott.
    – Ugyan, ha szemtől szembe állnál velem már nem lenne fejed.
    Amikor szóba került, hogy nem tud semmit a fajtájáról egy pillanatra összeszűkültek a szemei.
    – Fejvadász vagyok, nem kötelezettségem tudni, hogy egyes lények mennyire szeretik befonni a szőrt a lábukon…vagy máshol. – köszörülte meg a torkát, mint aki éppen olyat látott a lelki szemei előtt, amit egyáltalán nem akart. – Bár az érdekelne, hogyan szaporodtok. Ne vedd sértésnek, de így is épp elég a szád, mi van ha mind három fejed beszél? – kúszott hozzá közelebb, és mire a pokolfajzat ajkaihoz érinthette volna a kulacsot Leia egy szempillantás alatt kikapta a kezeiből.
    Nem volt messze a férfitól, de még épp időben sikerült visszamásznia a körön kívülre. Onnan vigyorgott rá szélesen.
    – Hallgatlak. – húzott le egy nagyobb kortyot máris, majd felsóhajtva megízlelte ahogy a szesz égeti torkát. Hanyatt dobta magát, de a térdeit felhúzta. Ugyan lekötözte melleit, de fekve láthatóvá vált, hogy így is domborodik valami a mellkasán.

  2. * Ismét megindult volna de most egy druida körbe ütközött.*
    – Jaj ne már! Csak így mersz ki állni ellenem?
    * Ült le a földre mint egy duzzogó kisgyerek háttal a nőnek.*
    – Gondolom azon jár az agyalsz, hogy miért vagyok Nathen testében nincs igazam?
    * Nézte a nőt reakcióit majd elmosolyodott.*
    – Sejtettem. Nem tudsz te semmit a fajtámról csak azt hogyan kell csapdába ejteni. Mi szimbiózisban élünk a gazdatesttel. Életet az életért.
    * Mondta majd elővette a flaskát.*
    – Nem kell. A kölyöknek van Vodkája. Ezzel elleszek még egy darabig, hisz innen hosszú ideig nem megyünk sehová. Ha csak meg nem ölöd a fiút…

  3. Éppen válaszra nyíltak ajkai, amikor megakadtak a szavak a torkán. Alig hitte el, hogy képes ezt tenni a saját testével. Jobb híján hozzá sem tudna érni, viszont nemes egyszerűséggel kivájta magából. Miért kell Nathen testében lennie? Miért nem vághatná le csak egyszerűen a fejét? Miért kell az ember életét még ennél is jobban bonyolítani? Más esetben Dante-val simán szétloccsanthatná a fejét, de Nathen-nek nem akar ártani. Ha mindenigaz két “lélek” lakozik a testben. Tekinthetjük ezt kettős személyiségnek, így “csak” a pokolkutyát kell elnyomnia, viszont ha megpróbálna beleszállni Nathen testébe nem garantált, hogy ki tudná ütni a blökit. Más kell, valami egészen más tervre van szükség. A teste egy pillanatra megfeszült, azonban felcsillantak a szemei és rögvest visszatért a színe.
    – Attól tartok lebuktam.. – vakargatta kínos vigyorral a fejét, majd törökülésbe vágta magát vidáman a földön, és két kezét a bokáira kulcsolta.
    – Ha már így alakult, beszélgessünk. Még sosem találkoztam hozzád hasonlóval.
    Közben ha Nathen mozogni kezdett, észrevehette, hogy nem képes túlzottan semerre sem haladni, ugyanis az iménti körözés nemcsak figyelemelterelés volt, hanem Leia létrehozott egy csapdát, amiből lehetetlenség kitörni még egy pokolkutyához hasonló lénynek is.
    – Teát? – fordította el oldalra a fejét miközben vigyorgott, mint a tejbetök.

  4. – Neked meg a hasad dirigál az eszed helyett. Sértegethetsz de nem fogsz felbosszantani vele.
    * A kezét nyújtotta a nő felé ám ekkor egy éles fájdalom nyilallt Nathen testébe. A nyakához kapott majd megérezte az apró valamit a bőrén mely elkezdett beágyazódni a húsba.*
    – Szóval megcsináltad a leckét? Ügyes vagy… És most mi lesz? Megölsz minket? Csak rajta…
    * Mondta miközben a nő szemébe nézett.*
    – Sajnálom de ez a kis áramütés nem fog egykönnyen kárt tenni bennem. Csak őt kínzod vele.
    * Ekkor bele nyúlt Nathen dzsekijébe és elővett egy ezüst címerrel ellátott flaskát majd lecsavarta a kupakját. Ajkához emelve kezdte el kortyolni a flaska tartalmát mely nem volt más mint egy 17 éves vodka. Mikor végzett kiöltötte a nyelvét majd a maradékot a nyakára öntötte. Körmei karmokká váltak, majd felszakítva saját húsát tépte ki a szerkezetet. A sebből ömlött a vér egy pillanatig, majd mintha a test vissza hívta volna minden egyes cseppjét, mely után a seb teljes mértékben összeforrt majd nyomtalanul eltűnt.*
    – Erőltesd meg magad kislány. Nem egy közönséges lénnyel állsz szemben. Jöhetnek a Druidák is ha akarnak, de nem lesz benne köszönet.

  5. Leia végig tartotta vele a szemkontaktust. Egyáltalán nem lehetett érezni a félelem szagát, csupán azt, hogy az ajkába harapva szélesen vigyorodott. A szemei izzottak.
    – Épp elég indok, hogy tudod a valódi kilétemet. – azzal közelebb lépett hozzá és mélyen a szemeibe nézett.
    – Most már végképp bánom, hogy nincs velem vodka. Pedig milyen jót játszhatnánk! Csak kár, hogy nem vagy csirke. Sokkal lelkesebb lennék ha te lennél az ördögi csirke, bár lehetsz marha is, azt is szeretem. – nevetett föl és egy könnyed mozdulattal megpöckölte Nathen orrát. Végül elhátrált és most ő kezdett el körözni. Ugyan szeretett játszani a célpontjaival, de Nathen-t nem akarta bántani.
    – Figyelj csak te pokolfajzat… Ha neked három fejed van, akkor három agyad is? Ez azt jelenti, hogy háromszor olyan okos vagy, vagy azt, hogy harmadannyira ostoba? – felelte azzal a pimasz vigyorával, de mire befejezte volna a modandóját valamit elpöccintett. Ahogy a blöki megmozdult, nyomban érezhette a nyakán, közvetlenül a füle mögött az éles szúrást. Valami beágyazodótt, és ahogy lépni kényszerült nyomban megrázta a 220. Na jó, annyi nem, Nathen-ből sem akart grillcsirkét csinálni,de persze nem ártana, ha elvesztené az eszméletét.
    Amennyiben a kutyus megpróbálta eltávolítani azt a valamit, a lány az ujját csóválni kezdte a levegőben és ciccegni kezdett.
    – Nem ajánlom, hogy hozzáérj. Tudod, vannak kapcsolataim… nem rajongok a druidákért sem a portékáikért, de néha egész jó holmikat lehet tőlük venni, amiket kedvemre átalakíthatok. Na meg persze a valéria acél mellett vannak egyéb ritkaságaim is.. – harapta be az alsó ajkát, hiszen valóban gyűjtötte a ritka fegyvereket.

  6. * A nőt végig mérve nézett rá majd halványan elmosolyodott.*
    – Szóval te vagy az a valkűr vadász aki a pokolkutyát keresi? Az illatod elárult. Emellett bele látok a fiú emlékeibe szóval tudom hogy engem keresel.
    * Össze szűkültek a szemei majd a madárra nézett.*
    – A karkötőd nem hibásodott meg. Végig jó felé vezetett. Persze erre Nathen is csak később jött rá miután meglátta a képet. Mennyit ígértek a fejemért? Egy zsák aranyat? Dicsőséget? Hatalmat? Érdekel hogy a te népednek mivel fizetnek manapság.
    * Elkezdte körbejárni a nőt majd megállt vele szemben alig 3 lépésre.*
    – Szóval a neved Leia. Az én nevem Gerbedron… Cerberus fia… És eszem ágában sincs hagyni magam…
    * Gerbedron koránt sem volt az a barátságos fajta. makacs és önfejű lény volt de azért hallgatott a vendéglátójára is.*

  7. Méhként még látta a zuhanó testüket, viszont éppen sikerült visszatérnie a sajátjába, mikor a méhecske már a madár karmaiban végezte.
    A szemhéjai hirtelen pattantak föl, így még pont megpillantotta narancsosan izzó szempárt. A levegő teljesen megváltozott. Érezte, hogy akivel most beszél az nem Nathen, viszont ennek ellenére elpalástolta gyanúját és ugyanúgy közvetlenül viselkedett vel
    – Attól tartok jégkrémmel hatásosabb lettél volna, viszont egy sörrel jövök neked. – vigyorodott el. Az ajkai résnyire nyíltak, hogy folytassa mondandóját, de abban a pillantban Dante hajtott végre zuhanó repülést, vagyis valami olyasmit, hevesen károgni kezdett Leia és a férfi között.

  8. * Mikor a méhecske normálisan és egyenletesen kezdett el repülni eléggé meglepődött. Épp megjegyezte volna hogy megúszták mert végre megtanult a rovar repülni, mikor észre vette hogy a lány elaludt. Legalább is valami hasonló. nem akarta piszkálni szóval hagyta. Elmerült a táj szépségeiben mikor hirtelen újabb ragadozómadarak bukkantak fel. Nathen komoly tekintettel nézett rájuk majd a lány testére.*
    – Leia ébreszt! Kész az ebéd! Óriás töltött galambok repdesnek az égen!.
    *Próbálta felébreszteni de nem reagált rá. Még akkor is eszméletlen volt mikor a méhecske felborult. Mind a ketten zuhanni kezdtek viszont Nathen nem hagyhatta hogy a lány meghaljon. Amint tudta megragadta majd hagyta hogy a pokolkutya átvegye a teste felett az uralmat. Kék íriszei most narancssárgán kezdtek el izzani. A landolás egy nagy krátert és egy porfelhőt hagyott maga után. Nahen arca még mindig komoly volt és érzelem mentes. *
    – Nem sokon múlt kölyök. Ha nem ébresztesz fel akkor itt hagyjátok a fogatokat.
    * Mordúlt fel a pokolkutya majd letette a lányt.*

  9. Amikor kishíjján a földhöz csapódtak, nagy levegőt véve felsóhajtott.
    – Ez közel volt. – pillantott valamelyest hátra, majd előre dőlt a jószágra. A lábaival amennyire lehetett kapaszkodott. A fejét oldalasan fordítva a jószágra döntötte, lehunyta szemeit és a pihe-puha méhecskét megsimogatta. A méh fekete tekintete elhomályosodott, majd rögvest az égbe szállt. Leia teste elnehezedett, ha Nathen válaszolt hozzá sem reagált. Nem arról volt szó, hogy nem hallotta, viszont legfeljebb visszazümmögni tudott volna neki. Nathen pedig feltehetően nem beszéli a bogarat a nyelvét.
    A táj egyszerűen magával ragadó volt, sikerült gondtalanul egy vízeséshez érniük, ahol rengeteg különféle faj képviselői mutatkoztak meg. Már nem voltak messze a vulkától. Mivel tetszett Leiának a táj ezért kicsit jobban megszemlélte, viszont azzal nem számolt, hogy a csirkéjükhöz hasonlóan más ragadozó madárnak is szemet szúrhatnak. Hirtelen árnyékba borultak, egy erős széllökéssel kis híján elkapta őket két hegyes karom, a méhecske megborult, viszont Leia nem a saját testének volt az ura, ezért kapaszkodás nélkül könnyedén zuhanni kezdett.

  10. – Ahogy akarod de ha leolvad a fejed akkor én már nem tudok mit tenni az ügy érdekében. A végén hőgutát kapsz…
    * Odaszaladt a dongóhoz majd a hátára ugrott és megfogta az antennáit és azt meghúzva kezdtek el elellenkedni.*
    – Hát az hamarosan kiderül. Olyan lehet mint Pegazuson lovagolni. Csak az egyensúly és szülői szigor kell hozzá.
    * Ekkor hirtelen zuhanni kezdtek és a talajtól nem messze álltak meg. A férfinak épp hogy sikerült felhúznia a dongót.*
    – Még se olyan. Nála a fent az a lent. Minden fordítva van nála… Ez eléggé bizarr.

  11. Nathen megszólalására jóízűen felnevetett.
    – Sajnálom, de azt ki kell érdemelni. – felelte pimaszul, persze valamelyest élvezte a csípkelődést, de ez nem azt jelentette, hogy nem volt a férfinek igaza.
    A dongó hang erősödésével csak egyre izgatottabbá vált. Neki sem okozott volna gondot a fuvar szerzése, de inkább karbatett kezekkel páholyból nézte a műsort. Tetszett neki Nathen merészsége, főleg azon része amikor a földre hasalt. Sajnos nem tudta megállni, hogy ne kuncogjon halkan, de amikor lerántotta a földre a méhecskét nagyot nézett.
    Úgy tűnik sikerült felkeltenie az érdeklődését.
    – Nem hittem volna, hogy valaha méhecskén is fogok lovagolni. – vigyorodott el, majd ügyesen felmászott rá egészen előre kúszva. Kicsit furcsán érezte magát, de a szíve hevesen vert, alig várta, hogy felszálljanak. Egy pillanatra meg is feledkezett a pokolkutyáról.
    – Remélem kormányozni is tudod ezt a jószágot! – kiáltott felé.

  12. * Elképedve nézte ahogy egyik pillanatról a másikra eltűnik az a hatalmas madár (már mint ami megmaradt) abban a pici táskában. Elindultak a mező felé ahol már messziről lehetett hallani a döngicsélést. Mikor sikerült elég magas és jól elrejtett helyet találniuk elkezdtek várni.*
    – Te abban a sisakban akarsz meghalni. Ebben a melegben rád fog olvadni. Még az arcodat se látni miatta pedig már nagyon érdekel hogy néz ki az új útitársam.
    * Ekkor egy hatalmas dongó repült el a fejük felett melyre a férfi szemei felcsillantak.*
    – Megjött a fuvarunk…
    * Rámarkolt az indára majd amikor a dongó leszállt egy virágra, Nathen meglasszózta a hatalmas rovart aki olyan szépen rántotta el a férfit hogy öröm volt nézni. A porban elhasalva nézett fel morcosan majd felállt és rántott egy hatalmasat az indán melytől a rovar került a földre.*
    – Itt az esély hogy meglovagoljuk mielőtt ránk támadna. Hölgyeké az elsőbbség.