Gelir völgye

Ez a varázslatos hely nyújt otthont, menedéket a tündéknek és elfeknek. Bölcs és remek harcosok alkotják a törzset mely híres gyógyító tudományukról és a mágia használatukról. De ennek ellenére nagyon zárkózott és óvatos népek főleg, hogy sokan nem nézik jó szemmel a két faj keveredését, így nem kedvelik az idegeneket. Azoknak akik ide belépnek bizonyítaniuk kell, hogy békés szándékkal jöttek.

da2eeba221f1b1d9128ba146ac559dc1

Vélemény, hozzászólás?

118 hozzászólás érkezett az alábbi témában: “Gelir völgye

  1. * Mikor a lény magával rántotta a férfit a dimenzióba kisebb sokkot kapott. Megrázta a fejét majd lekapta a nyakláncot a nyakából és a medált kezdte kutatni. Gondterhelten sóhajtott. *
    – Remélem lesz annyi esze, hogy nem vonja magára az összes lény figyelmét amíg ki nem szedem onnan.
    * Körbe nézett majd gyorsan eltűnt onnan, hogy kereshessen egy nyugodt helyet, ahol ő is átmehet a medálban lévő dimenzióba. Elhagyta az elzárt kis falut és távolabb ment tőle, hogy még egyszer ne ismétlődjön meg a baj. A medált a mellkasához nyomta, majd megnyitotta a kaput és átlépett rajta. Mikor átért egy szikla tetején landolt. A szokotthoz képest most még nagyobb csend volt, csak a szél zörgette a faleveleket, ami nem jelentett jót. Elindult arra merre a lények energiáját érezte. *
    – Csak 10 percet bírjatok ki.

  2. * Tekintetét a fék felé fordította és alaposan megvizsgálta őket. Egy ideig nem látott semmit de egy mögötte lehulló levél lebuktatta a teremtményt. Épp hogy sikerült elugrania előle. Megkezdődött az újabb macska egér játék mely most más volt ugyan is mikor a férfi oda ért Rainahoz és elugrott volna a medve szerű lény megragadta majd berántotta magával a másik dimenzióba mely le is zárult. A másik oldalon eszméletlenül hevert a földön legalább egy órán át mire magához tért. A feje majd szét hasadt és egy pillanatig azt sem tudta hol a fenében lehet. *
    – Gelb hol vagyunk?
    * Kérdezte a pokolkutyát majd körbenézett.*
    – Annak a nőnek a medáljában. Ide zárja el a kedvenceit. És úgy fest most mi is itt ragadtunk és ahogy elnézem nem vagyunk szívesen látott vendégek szóval vázlalom a helyzetet. Átveszem az irányítást és felveszem a saját alakom. Addig a te tested hogy szunyálni de a tudatod ugyan úgy ébren lesz. Megfelel?
    * Nathen egy ideig agyalt a dolgon de bele ment egy feltétellel. A pokolkutya nem ölhet meg senkit és megsebesítenie se szabad egy itteni lényt sem halálosan. Mikor megegyeztek a bestia elkezdett alakot ölteni mely lassan magába olvasztotta a férfit is. Alig 1 perc elteltével a hatalmas lény teljesen átváltozott majd elkezdett egy megfelelő helyet keresni ahol megvédheti magukat. *
    – Remélem az a nő nem akar minket itt tartani… Nincs kedvem itt maradni.

  3. * Ideiglenesen lezárta a kaput majd a nyakláncot vissza akasztotta a láncot a nyakába. Még egyszer leellenőrizte, hogy a lény nem tud-e kijönni majd elindult. *
    – Nézz felfelé. Kihasználja, hogy az emberek csak ritkán néznek a fejük fölé. Stratégiai szempontból jól csinálja, mert fent az ágak között könnyen el tud bújni, de ha veszélyben érzi magát meglepetésszerűen tud rátámadni a kiszemeltjére.
    * Tekintetével a felső ágakat kutatta majd megcsapta az orrát egy igen erőteljes édes illat. Az édes illat miatt eszébe jutott egy ötlet. Levette magáról a táskáját majd annak tartalmát kiöntötte a földre. A sok üvegcse között matatott majd megtalálta azt amelyiket kereste. Az üvegben egy különleges lötty kavargott. *
    – Nathen! Használd ezt. Ez a szag meg fogja őrjíteni, mert olyan szagod lesz tőle, mint a nőstényeknek. Csepegtess a csuklóidra egy keveset majd dörzsöld össze őket.
    * Doba oda neki az üveget.*

  4. * Bólintott majd egyenesen felé rohant. Pár centire ugrott el a kapu elől mely beszippantotta a mögötte rohanó állatot. Felsóhajtva nézett a nőre majd felállt és elkezdte keresni a másik jószágot de már nagyon elege volt belőle. Kezdte elveszíteni a türelmét és ez miatt Gerbetron is egyre nyűgösebb lett.*
    – Csak öljük meg a csavargókat és zárjuk le. Úgyis kidobnak innen hát akkor meg nem mindegy?
    * Nathan nem válaszolt rá semmit csak kereset tovább.*
    – Hová bújhatott el egy ekkora lény? Nem juthatott messzire.

  5. * Épphogy meg tudta tartani az egyensúlyát a Nathen hatalmas lendülete miatt. Miután a férfi tovább rohant ő kitért a lény elől egy nagyobb ugrással. A medált vizsgálta, hogy megsérült-e.*
    – Megpróbálom visszahívni őket, de idő kell hozzá. Megsérült a medál!
    * Igyekezett maximálisan kihasználni azt a kevéske időt amit Nathen egy pompás tánccal nyert meg. Kipróbált több varázsigét, de a hosszas listáról csak egy segített helyreállítani a kaput.*
    – Megvan! Csald ide! Egyenesen felém kellene rohannod, hogy a lény mögötted ne térjen ki a kapu elől!

  6. * Szedte a lábát ahogyan csak tudta végül meglátta a medál tulajdonosát. kanyarodott egyet és szinte nekirohant a lánynak miközben a kezébe nyomta a medált.*
    – Gyorsan csinálj valamit én addig megyek és vissza csalom a másik kettőt.
    * Legalább is ez volt a terve. Kikerülve a lényt rohant tovább és valami csoda folytán az egyik elé vágott.*
    – Gyere szépen és kapj el. Finom a húsom.
    * Rázta meg a seggét majd rohanni kezdett hisz a teremtménynek nem kellet több, máris rá akarta vetni magát.*
    – Mond hogy megoldottad a gondot és eltudod zárni őket!
    * Kiáltotta el magát.*

  7. * Rohant ahogy csak tudott, igyekezett minél előbb odaérni, hogy megakadályozhassa a katasztrófát ami megkezdte az első fázist. Annak tudatában, hogy a medál portálkapuja felett senki sem irányít félő volt, hogy a benne lakozó összes lény kiszabadul és randalírozni kezd.*
    – Ennél rosszabbul nem is alakulhatott volna.
    * Mikor odaért elcsípte azt a pillanatot, mikor a férfi sikeresen megkaparintotta a medált. Egy pillanatra megörült és azt hitte, hogy innen majd könnyű lesz minden, de tévedett. A medálból kiszabaduló lények tudták, hogy mi fog következni miután meglátták Rainát: bünti és mehetnek vissza a másik világba ami közel sem olyan izgalmas mint az, ahol emberek is vannak. A háromból kettő két különböző irányba indult kiélvezni a szabadságuk utolsó perceit, óráit. A harmadik megfeszült majd határozottan elindult, hogy megszerzi a medált.*

  8. * Már 15 perc telt el a fogócska óta mikor egy sikoly zökkentette ki gondolataiból. Felkapva a fejét a hang forrása felé tekintett. *
    – Most komolyan? Ezek után tuti kicsapnak.
    * Felállt majd szaladni kezdett észak felé ahonnan a furcsa energiát érezte.*
    – Add át az irányítást!
    * Hallotta a hangjában a pokoli bestia hangját melyre csak megrázta a fejét. *
    – Ki van zárva. ha te irányítasz akkor itt minden lángokban fog borulni. Többet ésszel mint erővel kiskutyám.
    * Erre a bestia már nem válaszolt és nem is küzdött hogy átvegye az irányítást. Mikor Nathan oda ért látta a földön heverni a nyakláncot, mely Raina nyakában lógott eddig. A fölötte ágaskodó lények voltak a ráadás. Kissé leverte a víz a látványtól de erőt vett magán és megpróbálta kimenteni a nőket a bestiáktól. *
    – Héj! Itt vagyok. JUHÚ!
    * Kezdett el integetni mire mind a három lény teljesen felé fordult.*
    – Na és most mihez kezdesz te idióta? Most mind a három téged akar megölni.
    * Mordult fel a lény.*
    – Először megszerezzük a nyakláncot medálostól. Aztán megkeressük a gazdáját. Jobb tervem nincs.
    * Azzal elkezdett rohanni a lények felé majd hirtelen átcsusszant alattuk. Épp hogy sikerült megfogni a láncot.*

  9. * Sikerült kikerülnie abból a körből ahol az egész felhajtás volt. Nekidőlt az egyik vaskosabb oszlopnak majd a földre csúszott és megkönnyebbülten sóhajtott. Még ki sem fújta magát rendesen mikor a nyakában függő medál fényleni kezdett majd egy bizonyos irányba el akart indulni, ezzel megfeszítve a vékony ezüstláncot ami tartotta.*
    – Ó, most komolyan muszáj ez a hiszti?
    * Kérdezte kissé mérgesen. A két keze közé akarta fogni a medált mikor a lánc hirtelen elpattant és elrepült. Döbbent pillantásokkal nézett abba az irányba amerre eltűnt hogy ez vajon tényleg megtörtént-e. Pár perc múlva valaki felsikoltott így megbizonyosodott róla, hogy nyakig lubickol pácban. Felpattant és a hang irányába kezdett rohanni.*

  10. * Ahogy csak tudott rohanni kezdett. És ahogy várta sikerült magára vonni a figyelmet de mivel túl gyors volt így nem tudták elkapni és végül sikeresen lerázta őket. Némi bolyongás után sikerült vissza érnie a számára kijelölt helyhez ahol hátra dőlve szusszant egyet. *
    – Remélem a lány is megúszta. Problémás lenne ha még el kéne menni megmenteni nem igaz?
    * Kérdezte a bestiát majd hátra dőlve lehunyta a szemét pár másodpercre.*

  11. * Az események gyors lezajlása miatt nem tudott sok mindent tenni, kissé lefagyott és elmaradt pár perccel. A bokorban lapulva kezdet észhez térni.*
    – A haverodból nem is lenne annyira rossz prém..
    * Jegyezte meg halkan majd az ötlet hallatán felé fordult.*
    – Rendben, legyen ahogy gondolod. Ha elfogadsz egy jó tanácsot, valahogy tegyél egy kört és menj vissza a vendégeknek fenntartott részre. Ha jól emlékszem minden kis folyosó-utca össze van kötve, szóval nem nagy ördöngösség.
    * Miután sietve ledarálta a segítségnek szánt kis szövegét elmosolyodott.*
    – Ha el is kapnak, menni fog a dumálás. A pasik profik az ilyenekben.
    * Miután elrohant kivárta a harminc másodpercet, aztán ő is megiramodott.*

  12. * Ahogy haladtak hirtelen lépteket hallott a közelből. Valószínűleg harcosok voltak akik azért jöttek hogy megnézzék mi volt ez a nagy felhajtás. Megragadta a lányt aki mellette sétált majd berántotta az egyik közeli bokorba. Ott lapulva várták hogy tiszta legyen a levegő és megléphessenek feltűnés nélkül.*
    – Ha most elkapnak engem meg is nyúznak.
    * Suttogta majd amikor nem látott hallott senkit a lányra nézett.*
    – Nem hallok és látok senkit de nem tudom hogy biztonságos-e a terep ezért amikor háromig számolok akkor kirohanok a bokorból észak felé. Várj legalább 30 másodpercet és utána indulj el egy biztonságos helyre. Ha elkapnak majd kidumálnom magunkat.
    * Mosolyodott el majd elkezdett háromig számolni és utána futásnak eredt ahogyan csak tudott. *

  13. – Furcsának furcsa, de majd te lerendezed vele a dolgot.
    * Nézett rá majd felvette a táskáját és megigazította magán. Bólintott a férfi ötletére majd csatlakozott a menethez és az ő tempójában sétált mellette.*
    – Azért nem lenne olyan rossz, ha nem dobnának ki minket innen..

  14. * A felé nyújtott kezet elfogadta majd lendületet vett hogy könnyen felkelhessen.*
    – A lényeg hogy leterítettél és ezzel megakadályoztál egy katasztrófát. Mostanság egyre agresszívabb és erősebb ami gondot jelent az irányítás megtartásánál. De érdekes mód nem ellenkezett mikor ránk ugrottál ami valljuk be igen csak furcsa tőle.
    * Furcsállta a dolgot és mikor felállt elkezdte leporolni magát.*
    – Szerintem menjünk innen. Biztos feltűnt az ittenieknek hogy valami nincs rendben. Szedjük a lábunkat.
    * Javasolta a dolgot és elkezdett a házak felé sétálni lassú léptekkel.*

  15. * A bundás nehézkes elzárása után megkönnyebbülten felsóhajtott.*
    – Elhiheted, hogy abban a pillanatban ez tűnt e legjobb megoldásnak! Nem hiányzott, hogy le romboljátok a falut mert nem bírtok viselkedni.. És ha nagyon érdekes blöki, nem haltam volna meg.
    * Hogy ne ismétlődhessen meg az előbbi kellemetlen incidens, erősebb zárat tett a medálra, hogy a lények ne tudják kinyitni a kaput. Mikor Nathen megböködte a vállát meglepetten nézett rá. Először nem értette a figyelmeztetését, csak kicsivel később kapott észbe mikor le pillantott rá teljesen.*
    – Ízé..
    * Minimálisan elvörösödött az arca, amilyen gyorsan csak tudott felpattant róla. *
    – N-Ne haragudj.. Így jött össze.
    * Félre nézett zavarában majd felé nyújtotta a jobb kezét, hogy segítsen a férfinek felkelni a földről.*

  16. * Meglepődve nézet a felé vetődő nőre és mielőtt az hozzá ért volna a teste ismét kék lángok jelentek meg melyek nem égettek.*
    – Neked elment az eszed!? Mi van ha nem vagyok elég gyors és nem semlegesítem a lángokat? Abban a pillanatban hamuvá égtél volna. Ostoba nőszemély!
    * Háborodott fel miközben a nő épp az elzáráson ügyködött. Meg se mozdult csak nézte a nőt. Időközben lehiggadt és átengedte az irányítást. Nathen csodálkozva rázta meg a fejét és csak ez után vette észre hogy a Raina még mindig rajta ül és eléggé érzékeny helyen foglalt helyet de nem szólt amíg a lény elzárásra nem került. Utána finoman megbökte a vállát és jelezte hogy hamarosan igen kellemetlen lesz a helyzet ha továbbra is ott foglal helyet ahol.*

  17. * A macska üvöltött egyet, de mielőtt vissza támadhatott volna támadt egy elvetemült ötlete gazdájának minek következtében Raina a férfire ugrott és a lendülete miatt sikerült a földre terítenie. Kihasználva pillanatnyi előnyét sikerült pár másodpercre megbéklyózni a bestiát.*
    – Elzárom ha adsz rá lehetőséget. Megtennéd, hogy nyugton maradsz? Köszönöm..
    * Meg sem várva válaszát cselekedett. Bal kezét a férfi mellkasán tartotta, hogy a lehető legtovább fent tudja tartani a láncokat. A jobb karját kitárta, tenyerét szétnyitotta s pillanatokon belül ott termett egy lánc, mely a bundáshoz vezetett. Mielőtt bármit mondott volna Raina, a lény tudta, hogy mit kell tennie, bár nem volt ínyére. Morogva és fújva közeledett feléjük, minden lépése kimért és merev volt, de a láncok csak húzták és húzták. *
    – Jól van, gyere csak.. Egyenlőre nem harap a kutyus, de igyekezz..
    * Már csak pár méter volt vissza, hogy oda érjen hozzájuk.*

  18. * A nő parancsára elmosolyodott és elkezdett végül nevetni.*
    – Úgy nézek én ki mint valami öleb? Ne keverj össze a kis kedvenceiddel, Én nem vagyok olyan mint ők.
    * Elkezdett rohanni de mielőtt elérhette volna őket a lábai szinte földbe gyökereztek és a testét körülölelő bíbor lángok kékké váltak. Megfordult és sóhajtva megrázta a fejét.*
    – Hogy neked is pont most kellet meghalnod de sebaj, később foglalkozom veled is. Na de hol is tartottunk?
    * Elkapta az állat bundáját majd leszedve azt a fáról könnyű szerrel vágta az egyik épület falához. Látszót rajta hogy tétovázik valószínűleg a másik fél próbálta megállítani de ha a bestia bele lendül nehéz megállítani.*
    – Maradj a földön vagy a falon cicus vagy elevenen elégetlek.
    * Figyelmeztette ismét.*